A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a következő év kilátásai kedvezőtlenek, újabb, bár a két évvel ezelőttinél sokkal kevésbé mély recesszió várható, olvasható a prognózisban. A magyar gazdaság helyzete 2011-ben döntő pontokon rosszabb az előző évinél, ahol pedig jobb – a külső egyensúly javulásán kívül – ott ez is csak látszat. A gazdasági növekedés csak a jó időjárás okozta mezőgazdasági termés miatt gyorsul. A munkaerőpiacon érdemi javulás nincs. Az államháztartás valós hiánya sokkal nagyobb a tavalyinál. (Az egyszeri tételeket nem tartalmazó hiány a 2009. évi 2 százalékról 5 százalékra emelkedik.) Az államadósság csak a magán-nyugdíjpénztárak államosítása és a devizatartalék csökkentése miatt mérséklődik. A gazdaság fejlődésre és befektetésre kész része túladóztatott, a befektetési kedv és lehetőség romlott. A korábban felhalmozott tartalékok egy részét a kormány elhasználta, a kisvállalkozások és a magánszemélyek jövedelemtartalékai kimerülőben vannak.
Az ország pénzpiaci megítélése 2011 nyarán újra romlani kezdett, majd 300 forinton is túlra gyengítő hatást keltett a devizahitelesek egyösszegű kedvezményes végfizetésének ötlete. A magyar kockázati felár rendkívül magasra emelkedett. Az éves euró-árfolyam idén 275 forint felett, a következő hónapokban 290 forint, 2012-ben 285 forint körül alakul. (A magyar kormány a jövő évi költségvetésben 268 forintos árfolyamon számol.) Az MNB az alapkamat emelésére kényszerülhet, amely az év végére 6,5 százalék, a jövő év közepére 7 százalék lehet szemben a mai 6 százalékkal.
A GKI prognózisa szerint az ország gazdaságpolitikája zsákutcába került. A kormánypártok kétharmados többsége a várt stabilizáló hatás helyett társadalmi és szakmai kontroll nélküli kiszámíthatatlanságot vitt a gazdasági döntéshozatalba. A kutatóintézet megítélése szerint a kormánynak újra kellene gondolnia az adócsökkentőnek nevezett, valójában adó-átrendező politikáját. Ennek adócsökkentő része - a társasági adó, a magas jövedelműek szja-terhének mérséklése - ugyanis sem fogyasztási, sem beruházási növekményt nem hozott, miközben az alacsony jövedelmű foglalkoztatottaknál az adójóváírás kivezetése, az üzleti szférában a különböző válság- és egyéb adók a kereslet, a foglalkoztatás és a beruházások csökkenéséhez vezettek. A Széll Kálmán Terv fő célja, az államadósság elleni harc eddig főleg retorikai fordulatot jelentett. A lépések az intézményi és működési reformok helyett túlzottan a szociális transzferek megkurtítására, a vállalati terhek növelésére koncentráltak, de ezek megvalósítása is késedelmesen halad. Ezért is vált szükségessé újabb adóemelések bejelentése.
A kormány 2012-re az szja-reform folytatását irányozza elő. A jelenlegi (78 ezer forintos) minimálbért nettó értékének szinten tartásához 92 ezer forintra (csaknem 20 százalékkal) tervezi emelni. Ahhoz, hogy az adóváltozások következtében senkinek se csökkenjen a nettó keresete, átlagosan közel 7 százalékos bruttó béremelésre volna szükség, míg a reálbérek szinten tartásához kb. 11 százalékosra. Nyilvánvaló, hogy ezt a cégek többsége nem tudja és nem fogja megvalósítani (vagy ha látszólag igen, akkor foglalkoztatást csökkent és/vagy szürkít).
A GKI a számos bizonytalansági tényezőre tekintettel – a bruttó keresetek évi 5 százalékos emelkedése mellett – a reálkeresetek átlagosan 1,5 százalékos csökkenésére számít. A bruttó 140-150 ezer forint alatt keresők – mivel esetükben lehetetlen, hogy teljes mértékben megvalósul a kereseti szintektől függő 7-19 százalékos keresetnövekedés – nettó bércsökkenést vagy reálbér-csökkenést lesznek kénytelenek elszenvedni. A végtörlesztési lehetőséget csak a vagyonosok és/vagy magas jövedelműek tudják igénybe venni, miközben ez súlyos veszteséget okoz a bankoknak, növeli a kockázati felárakat, gyengíti a forintot és emeli a kamatokat. Ezt az egész társadalom fizeti meg. A reáljövedelem várhatóan 2,5 százalékkal, a fogyasztás 3százalékkal csökken. (Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a 2012-es költségvetés tervezésekor minimális belső fogyasztásbővüléssel számolt.)
Félő, hogy a beruházások 2012-ben az elmúlt háromévi visszaesés után sem kezdenek emelkedni (a bankokra hárított hatalmas veszteségek és az előreláthatóság hiánya miatt). A GDP az idei 1,5 százalék körüli növekedést követően jövőre egy százalékkal csökken. (A Kopint-Tárki ehhez képest még optimista, 0-1 százalékos bővüléssel számolt.)
