A globális minimumadó hatálya alá tartozó vállalatoknál (azoknál a nagyvállalatcsoportoknál, amelyek éves összevont árbevétele az előző négy évből legalább kettőben elérte a 750 millió eurót) további szempontot jelent a két kedvezmény eltérő adózási kezelése. A közvetlen K+F-adókedvezmény és az adóalap-csökkentés ugyanis eltérően befolyásolhatja a globális minimumadó számítását, így ez is szerepet játszhat abban, melyik megoldás éri meg jobban.

A megfelelő kedvezmény kiválasztása azonban csak az egyik nehézség. A Niveus tapasztalatai szerint sok vállalkozás azt sem ismeri fel, hogy egyes tevékenységei kutatás-fejlesztésnek minősülhetnek. Ilyen lehet például a gyártástervezés, de az agráriumban és a bankszektorban is lehetnek olyan fejlesztések, amelyek után kedvezmény vehető igénybe. A lehetőségek kihasználását a hiányos költség- és munkaidő-nyilvántartás, valamint a műszaki és pénzügyi területek közötti együttműködés hiánya is nehezítheti.

„A K+F-kedvezmények kihasználására már a fejlesztések tervezésekor érdemes felkészülni. Fontos, hogy a műszaki és a pénzügyi szakemberek együtt dolgozzanak, megfelelő dokumentáció készüljön, és a vállalkozás előre kiszámolja, melyik kedvezmény jelent számára nagyobb tényleges megtakarítást” – hangsúlyozta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.

Mi a különbség a két K+F-kedvezmény között?

A K+F-hez kapcsolódó adóalap-csökkentés a vállalkozás adóalapját mérsékli, így a társasági adó mellett a helyi iparűzési adóban és az innovációs járulékban is megtakarítást eredményezhet. A közvetlen K+F-adókedvezmény ezzel szemben a fizetendő társasági adót csökkenti.