100 millió forintos K+F-ráfordítás esetén a társasági adóalap-csökkentéssel akár 11,3 millió, a közvetlen adókedvezménnyel 10 millió forintot takaríthatnak meg jelenleg. A zárószavazás előtt álló adómódosító alapján viszont a kedvezmények növekednek, az adókedvezmény konkrétan a duplájára, 10 százalékról 20 százalékra nő. A Niveus tanácsadó szerint a példában szereplő magasabb összeg ellenére sem mindig az adóalap-csökkentés éri meg jobban: ha a vállalkozásnak nincs elegendő adóköteles nyeresége, nem biztos, hogy a teljes kedvezményt ki tudja használni, míg az adókedvezmény meghatározott feltételekkel pénzben visszajár.

A két lehetőség közül a közvetlen K+F-adókedvezményt 2025-ben mindössze 26 vállalkozás vette igénybe, míg az adóalap-csökkentést 347 cég alkalmazta a NAV Niveusnak frissen megküldött adatai szerint. A közvetlen adókedvezmény összege ugyanakkor egyetlen év alatt közel 140 százalékkal, 924,7 millióról 2,2 milliárd forintra nőtt. Az igénybe vevő vállalkozások száma 2024-ben még 20 volt, az adóalap-csökkentést alkalmazóké pedig 379. Ebben is látszik az arányeltolódás a közvetlen adókedvezmény irányába.

A közvetlen adókedvezményt igénybe vevő cégek továbbra is alacsony számában a Niveus szerint az új szabályozás körüli bizonytalanság és a kötelező ellenőrzéstől való félelem is szerepet játszhat. A vállalkozásoknak ráadásul nem mindig egyértelmű, melyik megoldás előnyösebb számukra. A Niveus saját számítási modelljével számos esetben segít meghatározni, hogy az adott cégnek adózási helyzete és jövőbeli kilátásai alapján melyik K+F-kedvezményt érdemes választani.