Bizonytalanságukban inkább tartalékolnának a magyarok

A magyar gazdaság gyenge teljesítményének és a lakossági fogyasztás alacsony szintjének hátterében több tényező is áll. A reálbérek emelkedése ellenére a lakosság költési hajlandósága nem mutat jelentős növekedést, és a vállalkozások is óvatosabban közelítik meg a beruházásokat. Az empirikus adatok azt mutatják, hogy a háztartások a COVID-19 és az energiaválság következményeként megcsappant megtakarításaikat próbálják visszaépíteni, hiteleiket törlesztik, és tartalékolnak a fogyasztás helyett.

A hazai infláció már 2017 óta magasabb az uniós átlagnál, így a lakosság jelentős árcédula-sokkal szembesült az elmúlt években. A magas inflációt visszaszorító magas kamatok pedig növelik a lakosság adósságterheit, még jobban visszafogva ezzel a fogyasztási és beruházási kedvet, főként az alacsonyabb jövedelműek körében.

A háború folyamatos jelenléte a közbeszédben növeli a lakosság bizonytalanságérzetét, ami tartalékolásra és külföldi megtakarítások felé fordulásra ösztönöz. A családtámogatások, az állampapírok magas hozamai és az adókedvezmények elsősorban a felső középosztályt segítik, akik jövedelmük nagyobb részét külföldön költik el. Az emelkedő kiskereskedelmi és pénzügyi különadók pedig tovább növelik az árakat, ami szintén csökkenti a hazai fogyasztást, és a vásárlókat a külföldi online kereskedők és a határon átívelő bevásárlás felé tereli.