A lakosság alacsony fogyasztása nemcsak külső tényezőkből, hanem belső folyamatokból is ered. Az elérhető adatok alapján a megtakarítások nőttek, de ez elsősorban a magasabb jövedelműeket érinti, ők tudnak felkészülni a jövőbeli bizonytalanságra. Ezzel szemben az alacsonyabb jövedelműeknek nincs lehetőségük pénzügyi tudatosságra, mivel jövedelmüket teljes mértékben felélik. Így az elmúlt időszak eseményei tovább növelték a társadalmi jövedelmi egyenlőtlenségeket.

MNB: rövid távon ne számítsunk komoly változásra

Az utóbbi évek gazdasági kihívásai, mint a COVID-19 járvány, az energiaválság és a folyamatos infláció, alapvetően megváltoztatták a háztartások pénzügyi szokásait Magyarországon. A tavalyi év során a bizonytalan gazdasági környezet és a magas infláció hatására a tehetősebb háztartások jelentős mértékű megtakarításokat halmoztak fel, a fogyasztási ráta a teljes lakosság körében csökkent. Az elmúlt negyedévekben a bérek gyorsabban növekedtek, mint más típusú lakossági jövedelmek (például nyugdíjak és profitok), ami összességében azt eredményezte, hogy a lakosság teljes jövedelme mérsékelten emelkedett.

Az MNB (Magyar Nemzeti Bank) legújabb előrejelzései szerint a következő két évben enyhe csökkenés várható a lakossági megtakarítási rátában, míg a lakossági beruházási ráta kismértékű növekedést mutat majd, a fogyasztási ráta pedig stabil marad. A KSH szeptemberi jelentésében a munkanélküliségi ráta 4,5 százalékos volt a várt 4,2 százalék helyett, ami egy romló trendre hívja fel a figyelmet, és a gazdaság további gyengélkedését vetítheti előre. A csökkenő foglalkoztatás ugyanis rontja a fogyasztási, és ezzel a GDP növekedési kilátásokat a következő hónapokra.