Hosszabb távon megbékélhet az EU és Oroszország az energiapiacon?

Abban egyetértés volt a panelbeszélgetés résztvevői között, hogy rövid távon nem várható Oroszország visszatérése az európai uniós piacra. Hosszabb távon viszont ez akár mindkét félnek az érdeke lenne, de Európa akkor már egy sokkal jobb tárgyalási pozícióba kerülne, az elinduló diverzifikációs törekvések és az új beszerzési piacok miatt.

Emellett azért korábban mégiscsak kiépített az unió négy gázvezetéket is Oroszország irányába, még ha az Északi-Áramlat 2 a 2022-es robbantás és a folyamatos politikai és jogi viták miatt most „nincs is a legjobb bőrben”.

Oroszországnak hosszabb távon azért érné meg visszatérnie az európai piacra, mert a jelenlegi legfőbb energiahordozó-partnere, Kína, egyáltalán nem egyenrangú szövetségesként viselkedik vele ebben a relációban. „A kínaiak nagyon erős diszkonttal, kedvezménnyel veszik meg az orosz olajat. Egy Szibéria és Kína közötti vezeték kiépítése pedig nem tűnik jó biznisznek az oroszok szempontjából” – mondta Maróti Ádám.

Az Európai Unió mostani energiapiaci stratégiájával, az oroszoktól való leválással kapcsolatban Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója nyilatkozott úgy, hogy „az orosz fosszilis függőséget politikai döntéssel amerikai függőségre cserélte az unió.”

Maróti Ádám szerint ugyanakkor jobb Amerikától függeni, mint Oroszországtól, az Egyesült Államokkal egy kiszámíthatóbb partneri viszony prognosztizálható. Hosszabb távon viszont tényleg érdekes, hogy lehet-e, és ha igen, milyen formában képzelhető el ismét az EU-orosz energiapiaci együttműködés.