Maróti Ádám ezt annyival egészítette ki, hogy még mindig nincs normális határidős piaca a lítiumnak, mint például az olajnak, a földgáznak vagy az aranynak, ahol a nyersanyag jövőbeli árára tudnak a cégek és a kereskedők szerződést kötni. „A lítium esetében még a spotpiac, az aktuális, azonnali piaci ár dominál, amire pszichológiailag is könnyebb rápánikolni befektetőként”.
Tényleg háromszorosára ugrana a rezsi az orosz gáz nélkül?
Majd a fosszilis energiahordozókra terelődött a szó, különösen az ellátásbiztonság, és az ukrajnai orosz invázió fényében. Az Európai Unió Tanácsa múlt hétfőn elfogadta azt a rendeletet, amely fokozatosan megtiltja az orosz eredetű vezetékes földgáz és cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalát az uniós piacra. Emellett előkészíti az orosz kőolaj-import 2027-ig történő teljes, a vezetékes behozatal tilalmát is.
A jogszabály a REPowerEU-stratégia egyik központi eleme, aminek célja az orosz energiahordozóktól való leválás véglegesítése. Több tagállam, így Magyarország is ellenezte az intézkedést. A kormány bejelentette, hogy jogi lépéseket tesz az ügyben, keresetet nyújt be az Európai Unió Bíróságához, amely arra irányul, hogy ezt a jogszabályt a bíróság törölje el.
Szijjártó Péter szerint „ha nem vásárolhatunk Oroszországból kőolajat és földgázt, az azt jelenti, hogy a családok energiaszámlái akár a háromszorosukra is növekedhetnek”.
