A hazai fizetőeszközt a javuló külső egyensúly is támogatja. Az AKCENTA CZ előrejelzése szerint a folyó fizetési mérleg többlete 2027-ben elérheti a GDP 2,2 százalékát. Emellett 3,5–5 milliárd eurónyi uniós forrás érkezhet Magyarországra, amennyiben a kifizetések feltételei teljesülnek. Ezek a devizabevételek mérsékelhetik a forintra nehezedő nyomást, ám a kedvező külső egyensúlyt az energiaimport drágulása veszélyeztetheti.
A költségvetés és a gázárak jelenthetik a legnagyobb kockázatot
A 2027-es költségvetés végrehajtása meghatározó lehet a befektetői bizalom szempontjából. A kormány 4,9 százalékos GDP-arányos hiánycélt tűzött ki, az AKCENTA CZ azonban 5,1–5,4 százalékos deficittel számol. A tervezett, mintegy 1500 milliárd forintos kiadáscsökkentés megvalósítása mellett az államadósság finanszírozása is komoly terhet jelent. A kamatkiadások jövőre elérhetik a 3500–3700 milliárd forintot. A költségvetési célok elvétése magasabb állampapírhozamokat eredményezhet, és a hitelminősítői besorolást is veszélyeztetheti. További kockázatot jelenthet a lakossági megtakarítások átrendeződése. Az alacsony infláció miatt mérséklődő állampapírkamatok a megtakarítók egy részét euróalapú vagy külföldi befektetések felé terelhetik, ami növelheti a devizakeresletet. A külső tényezők közül az energiaárak alakulása lehet a legmeghatározóbb. Az európai földgáz TTF-ára az év eleji 28 euró alatti szintről október végére 95 euró közelébe emelkedett, és november elején is 85 euró felett járt megawattóránként. Az AKCENTA CZ számításai szerint a magasabb gázárak havonta 350–450 millió euróval csökkenthetik Magyarország külkereskedelmi többletét. A drágulás a vállalati költségeket és a rezsitámogatások finanszírozási igényét is növelheti.
