Magyarország abban bízhat, hogy a nyugat-európai multinacionális cégek szolgáltatási feladatait veszi át, ehhez azonban egyebek mellett infrastrukturális és technológiai fejlesztésekre, valamint adócsökkentésre is szükség van.
Tavaly világszerte rekordot döntött a külföldi tőkeinvesztíciók (FDI) nagysága, melynek negyvenkét százaléka Európába irányult. A kontinens országaiban összesen öt százalékkal nőtt az új projektek száma - derül ki az Ernst & Young befektetői vonzerőt vizsgáló felméréséből. A rangsort az Egyesült Királyság (713 projekt), Franciaország (541 projekt) és Németország (305 projekt) vezeti. Magyarországon 135 új projekt indult, ami 25 százalékos növekedést jelent az azt megelőző évhez képest.
Gyártói szekltor az élen
Az FDI adatokból és közvélemény-kutatásból összeálló elemzés szerint jelentős átalakulás várható Európa befektetői piacán. Nyugat-Európa már most az alacsonyabb munkaerő igényű szolgáltatási szektor felé nyitottabb, míg az ipari projektek nagy része Kelet-Európába koncentrálódott. Az utóbbi térségben 2007-ben a teljes FDI 87 százaléka a gyártói szektorban összpontosult, ebből az autóipar 30, az elektronika 15, a számítástechnika 6, a villamosipar 5, míg az élelmiszeripar 4 százalékot hasított ki.
Közép-Kelet-Európának azonban hamarosan Nyugat-Európáéhoz hasonló váltásra kell felkészülnie - mondta el Havas István az Ernst & Young magyarországi vezérigazgatója a felmérést bemutató sajtótájékoztatón. A világ kinyílt a vállalatok határon túli befektetési lehetőségei szempontjából, és a befektetők a növekedést egyre inkább az ázsiai fogyasztók vásárlóerejében látják. Kína az előrejelzések szerint pár éven belül a legkedveltebb ipari befektetési célpont lesz annak ellenére, hogy egyelőre az összes külföldi tőkeinvesztíció kevesebb, mint 4,4 százalékát birtokolja az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) adatai alapján. Oroszország vonzereje is növekszik, míg az Európa felé irányuló befektetési hajlandóság elsősorban Nyugat-Európa vonzerejének visszaesése miatt csökkenni látszik: a megkérdezettek 47 százaléka tervez beruházni az európai térségben, viszont ugyancsak 47 százalékuk elzárkózott ettől. A nyugat-európai befektetések határozott elmozdulást mutatnak a szolgáltató szektor felé.
Időben lépni
Az elemzés szerint a nyugat-európai vállalatok kelet-európai befektetései 21 százalékkal nőttek tavaly. Ráadásul a multinacionális vállalatok igyekeznek kihasználni, hogy a közép- és kelet-európai országok elérhető földrajzi közelségben vannak számukra, és olyan fejlett infrastruktúrával rendelkező, versenyképes és modern városok találhatók a térségben, mint Budapest, Prága vagy Varsó.
Szokásos: adócsökkentés és fejlesztések
Havas István szerint a munkaerő alacsonyabb költségéből származó jelenleg még meglévő előnyünk kihasználásán túl fontos, hogy Magyarország időben felismerje ezeket a folyamatokat és lépéseket tegyen annak érdekében, hogy fogadni tudja majd a szolgáltatói szektorból érkező befektetéseket. A vezérigazgató úgy látja, az ország jövőbeni lehetőségei a külföldi befektetések fogadására leginkább az európai multinacionális cégek szolgáltatási funkcióinak kiszolgálásában és a K+F szektor erősítésében vannak. Ehhez azonban elengedhetetlenek az infrastrukturális és technológiai fejlesztések, a K+F és az innováció támogatása, a szabályozások rugalmassá tétele, valamint az adminisztrációs terhek- és adók csökkentése is. Az oktatási rendszernek ugyancsak alkalmazkodnia kell a változó munkaerőpiaci igényekhez.
"Bár az utóbbi években, elsősorban politikai és makrogazdasági tényezők következtében, összességében romlott a magyar gazdaság versenyképessége, ugyanakkor a széles értelemben vett infrastruktúra (közlekedés, telekommunikáció, oktatás, tudományos és kutatási kapacitások) területén megtartottuk a viszonylag kedvező pozícióinkat. Ez utóbbi kedvező feltételt biztosít számunkra, hogy a jövőben is vonzóak maradjunk a szolgáltatások irányába eltolódó európai tőkebefektetési piacon" - tette hozzá a sajtótájékoztatón a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium részéről Egyed Géza szakállamtitkár.
