A régiós lízingpiac szakértői az országonként eltérő gazdasági környezet elemzése mellett áttekintést adtak a lízingügyletek magyarországi, illetve a környező országokban jellemző általános és adójogi szabályozásairól. A régióban a magyar lízingpiac kiemelkedően fejlettnek mondható, de mind országon belül, mind pedig külföldön is vannak lehetőségek a további piacszerzésre.
Ezen lehetőségek feltérképezéséért szervezték meg a "Lízingreggeli"-t, melynek során nemcsak az egyes országokban lévő adóelőnyöket ismertették az adott állam lízing- és pénzügyi szakértői, hanem az esetleges nehézségekre is felhívták az érdeklődők figyelmét.
A magyarországi lízingpiac
Mindenképpen figyelmet érdemel, hogy a magyar piac a lakosság és GDP összehasonlító viszonylatában a nyugat-európai államok piacával hasonlítható össze, ugyanakkor a környező országok lízingpiaca sokkal dinamikusabban fejlődik, így ezen szegmensben működő, tőkeerős magyar vállalkozásoknak érdemes megfontolni azt a lehetőséget, hogy a környező országok felé terjeszkedjenek - derült ki Oszkó Péter, a Deloitte elnök-vezérigazgatójának előadásából.
A piacszerzésre szerinte számos lehetőség adódik, például az adott országban történő gazdasági letelepedés, vagy fióktelep-alapításon keresztül történő lízingügyletek nyújtásán át akár a határon átnyúló szolgáltatások biztosításáig terjedhet. Ugyanakkor arra is külön figyelmet kell szentelni a lízingügyletek területén, hogy az adott állam jogi, adózási és számviteli környezete milyen lehetőségeket biztosít a lízingcégek számára.
A magyar lízingpiac külföldi térhódítása várható, tekintettel a pozitív előrejelzésekre elsősorban Romániában, Horvátországban és Szerbiában is. A külföldi terjeszkedés mind határon átnyúló (cross border) ügyletekkel, mind pedig külföldi letelepedéssel megvalósítható, a befektetések megkezdése előtt azonban a Deloitte javasolja nemcsak az adott célország pénzügyi környezetének, és előrejelzéseinek megismerését, hanem az adott állam jogi, adózási és számviteli szabályainak feltérképezését is.
Kitekintés a régióba
A román lízingpiacra egyelőre nem igazán jellemző a külföldről nyújtott ingatlanlízing, pedig Romániában nincs illetékfizetési kötelezettség az ingatlanok tulajdonjogának megszerzésekor. Romániában a szakértők az elkövetkező négy évben az összes lízingkihelyezések megduplázódását várják, a mellett, hogy már 2004-ról 2005-re is több mint 45 százalékos növekedés történt ebben a piaci szegmensben.
A horvát ingatlanlízing-piacot korábban visszavetette a fejletlen ingatlan-nyilvántartási rendszer, ez a probléma azonban az utóbbi időben megoldódni látszik, 2009-re egy teljes egészében megújult rendszer lép a régi helyébe. A horvát lízingpiaci kihelyezések 2003-tól napjainkig megduplázódtak, a növekedési ráta 2006-2007 viszonylatában több mint 17 százalék. Az adójogi szabályozás egyébként szinte teljesen harmonizált az uniós szabályokkal, és Horvátország uniós csatlakozásával még zökkenőmentesebbé válhat a határon átnyúló lízing.
Szignifikáns növekedés tapasztalható a szerb lízingpiacon is, ott 2006 óta 31,4 százalékos növekedés történt. Szerbia szintén rendelkezik lízing-törvénnyel, a forgalmi adójogi szabályozás is nagyban hasonlít a magyar áfa-rendszerhez, emellett a számviteli környezet is szinte teljesen azonos a nemzetközi számviteli sztenderdekben megismertekhez. Bár a lehetőség biztosított, de a határon átnyúló lízing helyett a szerb piacon elsősorban a gazdasági letelepedés és a leányvállalaton keresztül történő lízingszolgáltatások terjedtek el, emellett a szerb piacon is jelentős növekedést prognosztizálnak a szakértők.
A cseh piacon bár kevesebb szerződést kötnek, a lízingügyletben kihelyezett összeg volumene egyre nő. Ugyanakkor nem olyan mértékű a növekedés, mint a fentebb említett országokban, a cseh lízingpiaci kihelyezések az elmúlt 10 évben duplázódtak meg. A cseh adójogi szabályozás is EU-konform, ugyanakkor a számviteli elszámolásban a magánjogi tulajdonlást és nem a gazdasági tulajdonlást követik, azaz a lízingügyletben a lízingbeadónál történik a lízingtárgy számviteli kimutatása, függetlenül attól, hogy a lízingbevevő használja a lízingtárgyat.
Érdekesség, hogy sem a cseh sem pedig a szlovák törvényi szabályozásban nem jelenik meg a lízing fogalma. Szlovákiában ugyanakkor valamivel dinamikusabb a lízingpiac növekedése, itt 2004 óta duplázódott meg a lízingügyletek volumene. A lízingügyletek közül itt is a személygépjármű-lízing a legszámottevőbb, a szlovák szabályozásban a magyarral összehasonlítva egyértelmű pozítívumként említhető, hogy a gépjárművek regisztrációja jóval olcsóbb.