Alkalmi, szezonális munkákhoz gyakran alkalmaznak atipikus foglalkoztatási formákat - köztük például egyszerűsített foglalkoztatást - a turizmus-vendéglátás, építőipar, mezőgazdaság, élelmiszeripar és kereskedelem területein.

„Erre a rövid időre határozott idejű munkaszerződést is köthetnek, de mindkét félnek lényegesen kedvezőbb, ha egyszerűsített foglalkoztatás keretében oldják meg, ugyanis így amellett, hogy jelentősen csökkennek az adminisztrációs terhek, anyagilag is kedvezőbb feltételekkel számolhatnak” – hangsúlyozza Dénes Rajmund Roland, a Humán Centrum igazgatója.

Majd hozzáteszi: a foglalkoztatónak abban az esetben viszont nem éri meg „efoztatnia”, ha a munkavállalót nyugdíjasként vagy diákként is foglalkoztathatja.

Ugyanis az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) esetén fizetendő közteherjegy mértékét a munkáltatóknak akkor is meg kell fizetniük, ha a diákokat vagy nyugdíjasokat csak napi 4 vagy 6 órában alkalmazzák, míg az iskola- vagy nyugdíjasszövetkezeten keresztül alkalmazott diákok és nyugdíjasok után csak a ledolgozott órákat kell kifizetniük és minden HR adminisztrációt, bérszámfejtést, bejelentést a szövetkezet lát el.

De mennyi az annyi? Ezek a költségek terhelik a munkaadókat

2024. január 1-jétől az EFO után fizetendő közteher szociális hozzájárulási adónak minősül, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a NAV-nál a közteher befizetésére szolgáló számla száma nem, csak a megnevezése módosult. A munkáltató a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál munkavállalónként napi 1300 forint, alkalmi munkánál napi 2700 forint, filmipari statiszta esetén 8000 forint közterhet fizet. Ez az adókedvezmény azonban legfeljebb a napi minimálbér kétszeres összegéig alkalmazható, ami a maximálisan kifizethető napi munkabér összege is: 2024-ben ez tehát 24 540 forint/nap/fő.