„Az EFO-s dolgozó nem minősül biztosítottnak, és csak nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot, a társadalombiztosítás többi ellátására - köztük például táppénzre – nem” – hívja fel a figyelmet a szakértő.

Kedvező adózása miatt sokan kiskapuként tekintenek az „efoztatásra”, azonban ez a foglalkoztatási forma nagy körültekintést igényel; a HR-es és a munkaterület vezetője között gyors és pontos infóáramlás szükséges.

„Gyakori hiba például, hogy az alkalmi munkás már be van osztva egy adott napra, de nem jelenik meg a munkaidő elején. Ilyenkor az EFO törvény értelmében az adott nap 9 óráig van lehetőség törölni a bejelentést. Ha ez nem történik meg, akkor a közterheket már be kell fizetni arra a napra. De ugyanilyen tipikus eset, amikor a munkáltató későn jelenti be a dolgozót, és közben az építkezésre már hajnalban érkeznek az idénymunkások, a balatoni fagyizóban elkezdett dolgozni a kisegítő, a statiszták pedig már a forgatási helyszínen vannak... Ha a munkavégzés előtt nem jön a bejelentés, és a munkaügyi hatóságok fekete foglalkoztatásra utaló jeleket észlelnek, nagy szigorral lépnek fel a munkáltatóval szemben, a büntetés pedig elkerülhetetlen. Az pedig nem is kérdés, hogy ha egy alkalmi munka hátterében egy teljes állású pozíció rejtőzködik, az az alkalmazottal szemben is etikátlan” – hangsúlyozza Dénes Rajmund.