A kártalanítás összegének kifizetése viszont nem automatikus, hanem az utasnak külön igényt kell ehhez benyújtania a légitársasághoz. Ha a légitársaság azt állítja, hogy rajta kívül álló ok (például a repülőtér hibája) miatt történt az esemény, és ezért nem köteles kártérítést fizetni, akkor az utas szorult helyzetbe kerül, ugyanis nagyon nehezen tud hozzájutni azokhoz az adatokhoz, amelyekkel ezt meg tudná cáfolni - magyarázza Lengyel Márk, az EUB vezérigazgatója. 

Az utasbiztosítások ilyenkor abban tudnak segíteni, hogy a biztosítók átveszik ezt a terhet az utastól, és ők vasalják be a kártérítés összegét a légi cégektől. Ilyen asszisztencia szolgáltatást tartalmaz például az Union Repülő+ csomagja, de az EUB-nél és a Genertelnél is elérhető az Air Assistance csomag. Az Allianz, ha lehet, még ennél is tovább ment, nála olyan blokkláncon alapuló okosszerződést köthetnek az ügyfelek, amely automatikusan átutalja a kártérítés összegét, ha meghatározott időnél többet késik a gép, vagy törlik a járatot. 

Mit fizet a biztosító?

A légitársaságtól elvárt kártérítés összegét ugyan jellemzően nem fizetik ki a biztosítók, más a késéssel, törléssel kapcsolatos kiadást vagy az extra költséget viszont megtérítenek (például ha a gép nem a tervezett, hanem egy másik repülőtéren száll le) viszont megtérítik. Ezeket a kiadásokat a legtöbb esetben számlával kell igazolni. Ennek van egy limitje minden biztosítási csomagban, amely a késés időtartamától is változhat, általában 10 ezertől 50-60 ezer forintig terjed az utasonként visszaigényelhető összeg.