A nagyobb településeken dinamikusabban mutatkozott meg – miként korábban a visszaesés is – a kereslet év eleji megugrása, majd a megtorpanása. Míg január-márciusban például a fővárosban 55 százalékos éves forgalomnövekedés látszott, addig a községekben csak 16 százalék volt a bővülés. A második negyedévi fékezés idején pedig 38 százalék, illetve 9 százalék volt e két részpiac növekedési mutatója. Ez a különbség az elemző szerint összecseng azzal, hogy a nagyvárosokban rendszerint jóval bőségesebbek a piaci hangulatváltozáskor gyorsan mobilizálható tartalékok. Ilyen például maga a nagyobb ingatlanválaszték is, vagy az a többlet vásárlóerő, ami a befektetők jelenlétéből fakadhat.
A KSH jelentése az azonos feldolgozottságú adatok alapján arra következtet, hogy a lakáseladások száma idén már mindenütt túljutott a 2023-as mélyponton, de a korábbi évek jellemző szintjét nem éri el. Ezt Valkó Dávid azzal pontosítja, hogy bár az adásvételek idei száma – az eddigiekből leszűrhető – mintegy 25 százalékos növekedéssel elérheti a 130 ezret, azonban ez még mindig elmaradna az elmúlt tíz év 140 ezer feletti átlagától. Ám mint hozzáteszi, ez az eredmény még függhet attól is, hogy az év végéig bejelentendő új lakáspolitikai intézkedések adnak-e okot kivárásra, vagy éppen előre hozott vásárlásokra ösztönöznek?
A kereslet tavaszi megtorpanása a fővárosi és a vidéki jellemző árak távolodását is magával hozta. Míg január-márciusban a kisebb-nagyobb településeken egyaránt drágultak a használt lakások, addig április-júniusban ez már csak a fővárosra volt igaz. A negyedéves árváltozás ekkor Budapesten +3,9 százalék volt, ezzel szemben a vármegyeszékhelyeken -1,8 százalék, az agglomerációs településeken -6,7 százalék, míg az agglomerációhoz nem tartozókban -8,6 százalék.
