Az IMF megállapodás keretében a Magyar Nemzeti Bank javasolja, hogy a magyar bankok 600 milliárd forintos pénzügyi csomagot vehessenek igénybe, amelyből 300 milliárd a tőkejavítást szolgálja, a fennmaradó rész pedig garanciaalapként működik - jelentette be Simor András jegybankelnök, Veres János pénzügyminiszterrel közösen tartott, csütörtöki sajtótájékoztatóján Budapesten. Simor András szerint az állam nemszavazó, osztalékelsőbbségi részvényt szerezne, amely piaci árakat tükröz.
Magyar bankok versenyben
Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház Zrt. elemzője úgy vélte: a pénzügyi csomag hosszú távon stabilabbá teheti a bankok helyzetét, ugyanakkor rövid távon bizonytalanságot szül a piacon. Egyelőre sok a kérdőjel - fogalmazott. Az elemző szerint nem fogja sok bank igénybe venni a csomag tőkejavító részét, ami azt jelenti, hogy a garanciához sem jutnak hozzá. A csomag két részének összekapcsolása nem szerencsés - vélekedett. Réczey szerint különösen nem valószínű, hogy az OTP vezetése ilyen részvényárfolyam mellett részesedést engedjen az államnak.
Barta György, a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Zrt. elemzője is úgy vélte, hogy várhatóan nem sok bank fogja igénybe venni a csomagot. Ennek elsősorban a csomag két részének összekapcsolása az oka - fejtette ki. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a csomag javíthatja a bankok likviditását.
A bankokat érintő csomagról november 10-ig törvényjavaslatot nyújt be a kormány, és soron kívüli eljárásban kéri annak mielőbbi jóváhagyását. A csomag kidolgozása során a magyar fél konzultált az Európai Központi Bankkal, figyelembe vette javaslatait, továbbá megbeszéléseket folytatott az Európai Bizottság versenyhatóságával is.
Biztonságban lehetünk
Azon államok, amelyek az első körben hozzá tudtak jutni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) forrásaihoz, gyakorlatilag biztonságban vannak - mondta csütörtökön, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének sajtótájékoztatóján Inotai András, az intézet igazgatója. Inotai András szerint a kis- és középvállalati szektornak szánt 1000 milliárd forintos csomagot kizárólag a gazdaság fejlesztésére - beruházásra, exportösztönzésre - szabad felhasználni, a kivitel dinamizálásához szerinte megvannak a piacok. Felhívta a figyelmet arra: ahhoz, hogy a válság hatásai mérsékeltek legyenek, még a válság elején meg kell kezdeni a társadalmi párbeszédet.
Rácz Margit kutatási igazgató szerint a maastrichti kritériumok fellazítása nem képzelhető el, a pénzügyi fegyelem ugyanis megkérdőjelezhetetlen, miközben gazdasági válság bontakozik ki. Úgy vélekedett, ha a forintárfolyamot sikerül megfogni, Magyarországon is csökkennie kell az inflációnak, s akkor megkezdődhet az alapkamat csökkentése, hiszen a spekulációs veszély csökken.
Simai Mihály akadémikus szerint a jelenleg alkalmazott eszközök kínálati oldalról próbálják a növekedést ösztönözni, ám hiába csökken a kamatláb, ha nincs kereslet. Úgy vélekedett, hogy gyors változásra akkor van lehetőség, ha a kínálati és a keresleti oldalt összehangolják.
