A térség sebezhetősége azonban súlyos kérdéseket vethet fel a nemzetközi befektetőkben: az ingatlanpiac pontos változását még nem látjuk, azonban alapos okkal számíthatunk a vásárlások elhalasztására, ebből fakadóan pedig a kínálati oldal nyújtotta túlkapacitások akár jelentős, kétszámjegyű ingatlanpiaci árcsökkenéshez is vezethetnek. Amennyiben a konfliktus elhúzódik, az árak alacsony szinten stabilizálódhatnak, gyors nemzetközi rendezés azonban az árak visszapattanásához vezethet – ahogy történt ez a Covid kapcsán. Érdemes lehet tehát a dubaji ingatlanvásárlást tervezőknek elgondolkodni, a várható nyomott árazás ugyanis lehetőséget is jelenthet egy fejlett piacon.

A dubaji ingatlan nem csupán a pálmafák, a napsütés vagy a magas hozampotenciál miatt népszerű a magyar befektetők körében. A hatályos kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján az Egyesült Arab Emírségekben található ingatlanból származó jövedelmet az UAE adóztathatja, míg Magyarország ezt a jövedelmet mentesíti az adó alól. Tekintettel arra, hogy az UAE-ben jelenleg nincs személyi jövedelemadó, a magánszemély befektetők számára ez azt eredményezi, hogy az ottani ingatlanbefektetésekből származó jövedelem után sem az UAE-ben, sem Magyarországon nem merül fel adófizetési kötelezettség.

„Bár a magyar ingatlanpiacon az értékesítésből származó nyereség öt év elteltével adómentessé válhat, ez szükségszerűen hosszabb tartási időt feltételez. A dubai piacon ezzel szemben nincs ilyen időkorlát: az ingatlanértékesítésből származó tőkenyereség jellemzően nem terhelt személyi jövedelemadóval. Egy dinamikusan növekvő piacon ez különösen jelentős előnyt jelenthet, hiszen akár 1–2 éven belül is számottevő hozam realizálható. Mivel a nyereséget nem csökkenti adófizetési kötelezettség, a befektető számára a realizált eredmény ténylegesen megmarad.” – nyilatkozata dr. Horváth Balázs.