Tovább romlott a magyar háztartások pénzügyi stabilitása – derült ki az Intrum és a GKID legfrissebb Fizetőképességi Indexéből. Az idei első negyedévben 4 százalékkal csökkent, ezzel 9,9 pontra esett a magyar háztartások fizetőképességét mérő mutatószám, ami azt jelenti, hogy a 2023-as Covid-kilábalás óta nem tud érdemben javulni a háztartások helyzete. A visszaesés hátterében elsősorban az infláció hatására emelkedő árindex áll, amely csökkenti a lakosság vásárlóerejét.
Fotó: Depositphotos
A nemzetközi körképet vizsgálva megállapítható, hogy a termékek és szolgáltatások árának átlagos változását mérő árindex hazánkban 2022 nyár végétől tér el jelentősen a többi országétól. Ez a dátum egybevág a különadók emelésével, illetve a magyar vállalkozókat terhelő új adók bevezetésével.
Bizonyos kutatások szerint ez önmagában közel 10 százalékponttal emelte az árindexet a többi EU-s országhoz képest. Az élelmiszerárak drágulásához a különadók is nagymértékben hozzájárultak. Bár az áremelkedés már a Covid-járvány idején megkezdődött, a legnagyobb ugrás 2022 áprilisától figyelhető meg.
Megküzdési stratégiák
Az árindexet negatívan befolyásoló infláció 2025 márciusában éves szinten megközelítette az 5 százalékot (4,7 százalék), ami ugyan lassulást jelent februárhoz képest, de az első negyedévben így is várakozásokon felüli. A magyar infláció idén márciusig minden hónapban a legmagasabb értéket mutatta az EU-ban, főleg az élelmiszerek és a szolgáltatások árának további növekedése miatt. Emiatt csökken a fogyasztói bizalom is, és a háztartások egyre óvatosabbá válnak a kiadásaikat illetően.
