A kormány több olyan intézkedést is eszközölt, amelyek az inflációt hivatottak visszafogni. Ilyen például az árrésstop, amely ugyan részben leveszi a háztartások válláról a terhet, a gazdaság egyéb szereplőire káros hatással van piactorzító hatása miatt. A legnagyobb bajba a nagyobb láncokkal szemben versenyhátrányban lévő kisboltok kerültek, amelyek az elpártoló vásárlók okozta bevételkiesést képtelenek pótolni. Az emiatt csökkenő profit hosszútávon végül boltbezárásokhoz is vezethet.

Az MNB továbbra is szigorú monetáris politikát folytat az árstabilitás megtartása és az infláció letörése érdekében. A jegybanki alapkamat jelenleg 6,5 százalék, de az év végéig kismértékű csökkentés sem zárható ki. Az viszont jól látszik, hogy a jelenlegi intézkedések továbbra is a kedvezőtlen gazdasági hatások elhárítására koncentrálnak, ami nem kedvez a beruházásoknak és a fejlesztéseknek.

Nem várható fellendülés

“A globálisan megfigyelhető folyamatok továbbra is óvatosságra intik a piaci szereplőket, akik a vihar elvonulását várják. Ugyanez figyelhető meg a magyar háztartásokban: hiába próbálnak látszólag minél kevesebbet költeni, ezt a jelenlegi árindex és az infláció sem segíti. A pénzügyi stabilitás megteremtéséhez mindenképpen szükséges valamilyen gazdasági fellendülés, így az idei évben várhatóan nem térünk vissza a Covid-járvány előtti állapotokhoz. A legfrissebb KSH foglalkoztatottsági adatok, melyek az év ezen szakaszában szokatlan módon csökkenést mutatnak, szintén aggodalomra adnak okot.” – értékelte az IFI eredményeit Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója.