A Trump által elindított kereskedelmi háború hatására fokozatosan elolvadt a befektetők korábbi optimizmusa, és kockázatkerülés jellemezte a piacokat. Ennek hatására a korábbi évek hozambőségét követően a 2018-as év szűkmarkú volt a befektetőkkel, szinte alig volt olyan eszközosztály, amellyel pozitív hozamot lehetett elérni. „A vészharangok kongatása minden bizonnyal túlzás volt. A bizalmi indexek előrejelzései arra utalnak, hogy lassul a növekedési dinamika, de ezzel együtt is a globális gazdaság bővülése a tavalyi 3,7 százalékról mindössze 3,5 százalékra lassulhat, és mindkét nagy gazdasági régióban, az USA-ban és az EU-ban is folytatódik a növekedés” – hangsúlyozta Kovács Mátyás, a K&H Alapkezelő szenior portfólió-menedzsere.
Az erőteljes árfolyam-ingadozások azonban arra mindenképpen jók voltak, hogy a jegybankokat is óvatosságra intse. A Fed tavaly decemberi kamatemelése óta az újabb szigorítás helyett inkább a flexibilis, a gazdasági környezetre aktívan reagáló kamatpolitikát kommunikál, így a befektetők egyelőre nem is várnak újabb emelést. Sőt, ha továbbromlik a befektetői hangulat, akkor megállhat a havi 40 milliárd dolláros mérlegfőösszeg-csökkentés, „szükség esetén” pedig akár egy újabb mennyiségi lazítás is elképzelhető. Ezzel párhuzamosan pedig az EKB kamatemelésével kapcsolatos várakozások is elolvadtak, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bankon sincs nyomás a kamatemelésre vonatkozóan.
A globális lassulás hatása alól nagy valószínűséggel Magyarország sem tudja kivonni magát, és a kormány által a tavalyi évre jelzett 4,6 százalékos bővülés után idén akár 1 százalékponttal is mérséklődhet a gazdasági növekedés. Ez azonban még mindig kedvezőnek tekinthető, miközben az olajáresés miatt az inflációs mutató is visszakorrigált a 3 százalék alatti szintre. A tavalyi év jó növekedése mellett pedig az államadósság is stabilan csökkenő trendet mutat, így idén igen valószínű, hogy pozitív irányba változik Magyarország adósságkockázati besorolása.
