Az IBS – Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda által készített KKV Konjunktúra Index értéke továbbcsökkent, és már a 2014. I. negyedévi várakozások alatt van. A felmérés szerint a magyar cégvezetők egyre kevésbé bíznak a gazdaság működésében.  A kormány 2013. II. negyedévtől kezdve érezhetően képes volt fordítani a gazdasági várakozások  korábbi negatív hangulatán. Ennek köszönhető, hogy a 2014. évi őszi önkormányzati választásokig dinamikusan emelkedett a kkv-cégvezetők várakozásait mutató IBS–PA KKV Konjunktúra Index értéke.

A várakozások pozitív trendje azonban 2014 őszétől kezdve jelentősen megfordult, és a 2014. III. negyedéves 57,1 százalékos értékhez képest, fél év elteltével a legfrissebb adat már csak 49,8 százalék. A visszaesés mértéke féléves távlatban jelentős, bár az utolsó negyedévhez viszonyítva mérsékeltebb, csupán 0,4  százalékos. (Elsősorban az ősszel bejelentett adótörvény-tervezetek, a megalapozatlan netadó és a többi elkapkodott intézkedés ronthatott a hangulaton.)

A cégvezetők 33 százaléka szerint a következő félévben romlani fog a magyar gazdaság helyzete. Ez fél évvel ezelőtt még 23 százalék volt, azaz  10 százalékpontos romlást mutat azon cégvezetőknek az aránya, akik rövid távon negatív változásokra számítanak. Ilyen pesszimizmus 2013 szeptemberében volt utoljára. A javulást várók aránya 29 százalék, amely szintén 10 százalékponttal kisebb, mint félévvel ezelőtt, azaz közvetlenül a választások után mért adat.

A relatív többség (38%) változatlanul arra számít, hogy stagnálás lesz. Továbbra is fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy hiába javul az ország összesített GDP-je általában, annak hatása nem jelentkezik minden ágazatban, és a kkv-k gazdálkodási várakozásainak nincs közvetlen kapcsolata a GDP kismértékű javulásához.

Sajátos ellentmondásnak tűnik, hogy miközben az ország gazdasági helyzete kapcsán egyre borúsabb képet festenek a cégvezetők válaszai, addig a saját vállalkozást érintően mégsem ennyire negatív az előrejelzésük. Negyedévvel ezelőtt még csupán 33 százalékuk várta, hogy saját vállalkozásának javul az elkövetkező félévben a pozíciója, most ez az adat 37 százalék. Igaz, ez még mindig nagyon elmarad a fél évvel ezelőtt mért, még magasnak ítélhető 59 százaléktól.

Hol vannak az új munkahelyek?

A KSH adatai szerint az elmúlt egy évben nőtt a foglalkoztatottak száma a versenyszférában is. Ennek kapcsán számoltak be a cégvezetők arról, hogyan is érzékelik ezt a folyamatot. A válaszadók 34 százaléka szerint inkább csökkent a foglalkoztatotti létszám abban az ágazatban, ahol a cége tevékenykedik. A relatív többség, azaz 44 százalékuk szerint nem volt változás a munkahelyek számában, és mindössze 21 százalékuk érezte úgy, hogy legalább kismértékben nőtt a foglalkoztatotti létszám. (Az ital-nagykereskedők körüli hercehurca is munkahelyek százait veszélyezteti.)

A kkv-cégvezetők várakozásai gyengülnek a munkaerő-helyzet javulásával kapcsolatban. Félévre előretekintve a cégvezetők 19 százaléka inkább arra számít, hogy csökken a foglalkoztatotti létszám saját ágazatában, míg növekedést csak 20 százalékuk vár. Természetesen a kkv-k többsége, 61 százalékuk stagnálásra számít.

Saját vállalkozásuk helyzetét tekintve az elkövetkező 6 hónapban a cégvezetők 12 százaléka mondta azt, hogy biztosan tervezi új munkahely létrehozását, míg 27 százalékuk csak valószínűnek nevezete ezt. A kis- és középvállalkozások 61 százaléka szerint nem bővül a foglalkoztatottaik száma, közülük 44 százalék határozottan biztos is ebben.

Természetesen ezek a tervek, szándékok a megvalósíthatóságot tekintve nagyon kérdésesek, hiszen ha valóban képes lenne a kkv-szektor 12 százaléka új munkahelyeket létrehozni féléven belül, akkor az érezhetően növelhetné a foglalkoztatottak számát.

Azt is látni kell, hogy a mostani adatok szerint a vállalatvezetők jobban tartanak a jövőtől, mint akár fél- vagy negyedévvel ezelőtt. Az ősszel mért 47 százalékkal szemben most 55 százalékuk lát olyan jelet, amely azt mutatja, hogy a következő évben felléphetnek olyan nehézségek, amelyek alapvetően megingathatják a vállalatuk helyzetét. Ez pedig alapvetően visszafogja a beruházási szándékaikat és valamennyi fejlesztési elképzelésüket.