A kutatásból kiderül, hogy a válság előtt is dolgozók közel egyharmadát érinti a járványhoz kapcsolódó valamilyen típusú jövedelemcsökkenés, emellett minden tizedik megkérdezettnek megszűnt a munkaviszonya, 8%-uk pedig részmunkaidőbe került. Ugyanakkor további 11%-uk jelezte, hogy bár őt magát személyesen nem érintették a leépítések, de voltak munkatársai, akiket igen, és emiatt rá többletfeladatok hárultak.
A felmérés alapján azok, akik most munkanélküliek lettek, átlagosan három hónapra elegendő tartalékkal rendelkeznek, ugyanakkor a leginkább kedvező helyzetű foglalkoztatottság szerinti csoportokban is legfeljebb öt hónap körül van az az időintervallum, amit a kereső kiesése esetén a megtakarításokból átvészelhetnek. (A leghosszabb időre, hét és fél hónapra elegendő tartaléka azoknak van, akiknek a családi jövedelme több mint négyszázezer forint.) Ugyanakkor a válaszokból az derül ki, hogy legalábbis háztartás szintjén a megkérdezettek mindössze felének van annyi megtakarítása, amennyivel legalább két hónapot át lehet vészelni.
Mindezek tudatában felértékelődik a külső segítség igénybevételének lehetősége. A kutatás eredményei szerint a nehezebb időszakok átvészelésére az emberek 57 százaléka számíthat valamilyen külső segítségre. A válaszadók elmondása alapján leginkább a tágabb család jelenti a külső támogatást: innen minden második ember (49 százalék) számíthat segítségre.
További árulkodó adat, hogy hitelfedezeti- vagy jövedelembiztosítása a válaszadók (illetve a válaszadóval egy háztartásban élők) mindössze 17 százalékának van: ezekben a szolgáltatásokban az a közös, hogy tartós betegség, vagy a munkahely elvesztése esetén nyújtanak szolgáltatást akár 6-12 hónapon keresztül. Nyugat-Európában már évtizedek óta viszonylag természetes része egy család öngondoskodási stratégiájának az ilyen típusú biztosítások megléte, amelyek egy hirtelen bekövetkező jövedelemkiesés esetén komoly anyagi segítséget jelenthetnek.
A BNP Paribas Cardif és az Ipsos 2019 októberében publikált nemzetközi kutatásából kiderül, hogy világszinten a válaszadók 61%-a, az európaiak pedig 64%-a érzi magát védve olyan nem várt kellemetlen életesemény bekövetkezésétől mint például anyagi veszteség, halál, baleset, betegség, családi esemény, vagy valamilyen tulajdon elrablása. A Biztosító párizsi székhelye által megrendelt három kontinensre kiterjedő, 26 országot érintő és 26 ezer fő részvételével elkészített felméréséből azt is megtudhatjuk, hogy az általános optimizmus ellenére az összes válaszadó 67%-a tervezi, hogy a jövőben köt majd olyan típusú biztosítást, amely védelmet nyújthat a fent említett bármely esemény bekövetkezése esetén.
Az egyik legismertebb jövedelempótló biztosítási típus a fent említett hitel mellé köthető, annak törlesztő-részletét lefedő hitelfedezeti biztosítás, ugyanakkor a piacon léteznek számlavédelmi szolgáltatások, illetve összegbiztosítások is, amelyek a különböző közüzemi és telekommunikációs számlák egy részét fizetik a biztosított helyett.
„Májusban a munkanélküliség miatt a Biztosítóhoz beérkező kárbejelentések száma a tavalyi év hasonló időszakához képest átlagosan megduplázódott, ugyanakkor a harmadik negyedévre vonatkozóan akár már három-négyszeres aránnyal is érdemes számolnunk” – mondta el dr. Kiss Márk István, a BNP Paribas Cardif vezérigazgatója. A Magyarországon elérhető jövedelempótló biztosítások piacán 45%-os részesedéssel rendelkező, közel hatszázezer fős ügyfélkörrel bíró BNP Paribas Cardif. vezérigazgatója hozzátette: az eddigi tapasztalatok alapján eddig a leginkább érintett szektorok között a turizmust, a vendéglátóipart és az autógyártást említhetjük.
