Az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésének egyértelmű pozitív hatásai vannak a költségvetési bevételekre, a foglalkoztatásra, a gazdaság kifehérítésére, és talán a népesedési helyzeten is javított - közölte Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter kifejtette: a személyi jövedelemadóból származó költségvetési bevételek 1 százalékkal nőttek az eredeti tervhez képest. Mind a munkahelyteremtés, mind az adófizetési morál tekintetében javult a magyar gazdaság helyzete - tette hozzá. Matolcsy György hangsúlyozta: a korábban várt 3 százalékos bővülés helyett 1,3-1,4 százalékos gazdasági növekedés volt 2011-ben, és 42 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. A nemzetgazdasági miniszter szerint kézben tartott, stabil és biztonságos költségvetése van Magyarországnak.
A bizottsági meghallgatáson a nemzetgazdasági miniszter emlékeztetett rá: tavaly az államháztartás GDP-arányos, eredményszemléletű hiánya, egyszeri tételek nélkül, 2,8 százalék volt a vállalt 2,94 százalékkal szemben. A nemzetgazdasági miniszter közölte: tavaly az EU által figyelt eredményszemléletű államháztartási mérleg (ESA) 3 százalék feletti többletet mutatott. Ez Matolcsy György szerint a magánnyugdíj-pénztári reform által keletkezett többletbevétellel, illetve többletjövedelemmel magyarázható.
Kemény, nehéz év jön
A nemzetgazdaság miniszter elmondta: keményebb, nehezebb, több kihívást jelentő év elé néz Magyarország. Hozzátette ugyanakkor, hogy továbbra is folyik Magyarország újjászervezése, ami már megmutatta első eredményeit. Matolcsy György a bizottság előtt kijelentette: a Széll Kálmán Tervben vállalt, az idei évre vonatkozó 550 milliárd forintos kiigazítás 83 százalékát teljesítette már a kormány. Ezzel biztosítani lehet, hogy a költségvetési törvényben szereplő 2,5 százalékos hiánycél teljesüljön - tette hozzá. Hangsúlyozta: jelentős tartalékok vannak az idei költségvetésben, a 100 milliárd forintos általános tartalékon felül 320 milliárd forintos tartalék van, amelyet csak ez év szeptember 30. után lehet majd felhasználni.
Matolcsy György szerint Magyarországra elsősorban az euróövezeti válság jelent kockázatot, hiszen ennek "kiszámíthatatlan hatásai vannak". Elmondta: a növekedési és az inflációs várakozásokra is hatnak ezek a kockázatok, bár egyelőre a kormány nem látja szükségesnek a célszámok módosítását. Úgy fogalmazott: a kormány, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium tudása szerint reális esély van a pozitív tartományú növekedésre, a félszázalékos bővülésre.
A nemzetgazdasági miniszter elismerésnek nevezte, hogy az Európai Bizottság szerint 2012-ben teljesül a 3 százalék alatti hiánycél. „Ritka ez a mondat a 2004 utáni szakaszban, amikor egyetlen évben sem lehetett ezt elmondani" - tette hozzá.
A legtöbben recessziót jósolnak
Sajnos nem mindenki ilyen bizakodó, szeptember óta a gazdaságkutatók, a kormány és az MNB is rontotta idei GDP-prognózisát az MTI által gyűjtött január elejei adatok szerint: a legnagyobb mértékben a Pénzügykutató 1 százalékról mínusz 0,7 százalékra, a legkisebb mértékben a Kopint-Tárki 0,5 százalékról 0,3 százalékra, de a londoni elemzők is visszaesést jósoltak.
Az IMF pedig azt közölte tegnap, hogy olyan gazdaságpolitika kell Magyarországon, amely megerősíti a gazdasági kormányzásba vetett bizalmat, stabilizálja a zajló kiigazítási folyamatot és megerősíti a gazdasági intézményrendszert - olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a négyes cikkely szerinti országjelentéshez kapcsolódó igazgatótanácsi értékelésében.
A szervezet úgy értékeli: a gazdasági kilábalás mérsékelt ütemben zajlik, és a magyar gazdaság továbbra is nagyon sebezhető. Ezen túl a gazdaságpolitikai döntések miatti aggodalom, illetve a világpiaci kockázatkerülés csökkenti a pénzpiac bizalmát. Az IMF szerint a gyengébb növekedési kilátások ellenére szükség van a költségvetési szigorításra, mivel a magyar államadósság magas és bizonytalan a finanszírozás stabilitása. Az IMF szerint kezelni kell a beruházásokat korlátozó strukturális akadályokat, így reformok szükségesek az üzleti környezet, a versenyképesség és a munkaerő-kínálat javításához.
