A lassuló kínai gazdasági növekedés és a technológiai fejődés következtében az elmúlt években fokozatosan csökkentek a nyersanyagárak. A réz és a szén ára lényegében 2010 óta csökkenő trendet mutat, egy-egy tonna ma kevesebb mint felébe kerül a csúcsidőszaki árnak. Tavaly az olaj is csatlakozott: ára fél év alatt ugyancsak megfeleződött.
Mindez a fejlődő, de leginkább az ázsiai gazdaságok közötti munkamegosztás átalakulásával magyarázható. „A világ termelési lánca az elmúlt tizenöt évben végtelenül leegyszerűsítve úgy működött, hogy a nyersanyagok Kínába áramlottak, és az ottani erős feldolgozóipar késztermékeket készített belőlük, amelyek végül az Egyesült Államokban és Európában találtak vevőre. Ez a modell lassan megszűnni látszik” – állítja Priegl Máté, a Pioneer Alapkezelő portfóliómenedzsere.
A kínai gazdaság ugyanis (erős kézi vezérlés mellett) igyekszik átjutni a fejlett gazdaságok táborába, miközben elkerüli a „middle income trap” jelenséget, azaz ipari országból szeretne fogyasztás vezérelte, szolgáltatásalapú, modern gazdasággá válni. A fejlődéssel együtt jár, hogy a GDP és vele a nyersanyagkereslet növekedési üteme is lassul. Az átalakulás kezdetét jól szemlélteti az ország beruházásainak alakulása: az ipari beruházások korábbi elképesztő, 25-35 százalékos növekedése az elmúlt évek során 15 százalékra mérséklődött.
A kínai gazdaság helyére India és az ázsiai feltörekvő országok – Indonézia, Malajzia, Thaiföld, Vietnam és a Fülöp-szigetek – pályáznak eséllyel, növekedésük abszolút nagysága azonban várhatóan elmarad majd a kínaitól. Ezekben az országokban – Kínával ellentétben – nő a munkaképes korú lakosság, továbbá megfigyelhető a beruházási ráta növekedése. Az ipar és a beruházások bővülése várhatóan a korábban Kínában is tapasztalt társadalmi folyamatok mellett zajlik le. Gyors ütemben nőnek a városok, emelkednek az infrastrukturális beruházások, fejlődik a középosztály. A KPMG egy elemzése szerint Ázsiában a középosztály lélekszáma 2030-ig a 2009-es 525 millió főről 3,2 milliárd fő fölé emelkedik, ami a keresleti oldalon is megerősíti ezeknek a gazdaságoknak a szerepét a világ GDP-jében.
A Pioneer Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint az ázsiai gazdaságok átalakulása várhatóan jelentős hatással lesz a fejlett országokra, és a világ más régióira is. A nyersanyagimportőr országok számára a folyamat egyértelműen kedvező, miközben a nyersanyagexportőr térségek gazdaságai lemondhatnak a válság előtti évtizedben tapasztalt nyersanyagárboomról. Ez utóbbi csoportba viszont olyan országok tartoznak (Közel-Kelet, Dél-Amerika és Oroszország), amelyek közül néhány nem a politikai stabilitásáról híres.