Mivel az alkuk adják a végső eszközt az eladók várakozása és a vevők hajlandósága közötti különbség áthidalására, Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint a gyakoriságuk és mértékük a piac kiszámíthatóságát és a dinamikáját is tükrözi. A magasabban állandósuló átlagos alkuszint magyarázható a pénzügyi és energetikai környezet bizonytalanságaival, az viszont stabilitásra vall, hogy az alkuk szerepe lényegében állandósult: az utolsó három negyedévben a sikeres tranzakciók 75-79 százalékában játszott szerepet a végső engedmény. (Ezzel szemben százból 2-3 esetben felfelé mozdult a finisben az ár.) Rendre a tranzakciók 19-23 százalékában keltek el alku nélkül a lakások, ám ezek közel egyharmadában az eladók már maguk mérsékelték az igényüket az első meghirdetés után. Az adatok arra is utalnak, hogy időközben az eladók az eredeti igényeikkel is jobban alkalmazkodtak a realitásokhoz: míg az előző negyedévben az alkumentes eladáshoz az esetek 36 százalékában kellett utóbb visszavenniük az igényükből, addig június-augusztusban már csak 31 százalékban volt szükség ilyen önkorrekcióra.
A sikeres alkuk sora igencsak színes képet mutat. A legkisebb eredményt, 0,4 százalékos árcsökkenést, azaz 100 ezer forintos megtakarítást egy átlagos állapotú Balaton-felvidéki lakásnál érték el. A legnagyobb arányú alkut, pontosan kétharmados árcsökkentést pedig egy felújítandó dunántúli családi háznál jegyezték fel, ami így végül csupán 1 millió forintért kelt el. A legnagyobb összegű megtakarítást viszont egy Balaton-parti település százéves, kiváló állapotú családi háza kínálta, ahol az árból 19 százalékot lefaragva 26 milliót spórolhatott meg a vevő.
