Az adócsalások összege évi 200-250 milliárd euróra tehető az Unióban, ami leginkább az áfa körhintacsalásoknak köszönhető - közölte Kovács László, az Európai Bizottság adó-és vámügyi biztosa, a Fortis Bank magyarországi fióktelepének idei első szakmai kerekasztal beszélgetése során. "Az Európai Bizottság adópolitikai kezdeményezései" című előadása során a szakember rámutatott, hogy ugyanilyen fontos a közvetlen adókkal kapcsolatos adócsalás és adóelkerülés megelőzése is. Svájccal, Liechtensteinnel, Monacóval, San Marinóval és Andorrával sikerült megállapodni a betétjövedelmekre vonatkozó információszolgáltatási kötelezettséget illetően -, azonban az adó- és vámügyi biztos hangsúlyozta: a Bizottság célja az, hogy a nem európai pénzügyi központok, köztük Hongkong, Makaó és Szingapúr is szolgáltassanak információkat az EU adóhatóságainak.
Több államban azonban nem tartják nyílván a betéteket, így a bankok nem tudnak információkat szolgáltatni. A távol-keleti törpeállamoknak viszont érdekében áll, hogy megszűnjön cégeik kettős adóztatása az uniós tagállamoknál, így Kovács László szerint elképzelhető, hogy megszületik a megállapodás. A szakember aláhúzta: a bizottság elég erős politikai és morális támogatással rendelkezik, hogy a kiskapukat bezárja a megtakarítási adóról szóló irányelvben. (A GDP-hez viszonyítva akár 3-4 százalékkal is csökkenthet a feketegazdaság Magyarországon 2008-ban, így mértéke a GDP 13-14 százalékára mérséklődne.)
Megszűnne az adómentesség?
Kovács László szerint akkor elfogadható egy javaslat, ha nem nyit új adócsalási lehetőségeket, nem jelent többletkiadásokat a vállalkozóknak és az adóhivataloknak, illetve nem zavarja az egységes belső piac működését. "Nem tartalmi kiterjesztésről tárgyalunk, hanem a meglévő és lyukas adódirektíváról" - emelte ki az adó- és vámügyi biztos, ennek megfelelően az uniós tagállamok adóhatóságai számára nemcsak a betétekre, hanem a részvényekben, kötvényekben, befektetési alapokban tárolt pénzeszközökre vonatkozó információk is szükségesek volnának.
A cégek az adócsalásokat elsősorban az áfa-számítással követik el, ezért az Európai Bizottság 2006-ban - a hagyományos módszerek hatékonyabb kihasználása, és információcsere gyorsítása mellett -, két javaslatot terjesztett a tagországok elé. Egyrészt az unión belüli kereskedelem áfamentességének megszüntetésének lehetőségét, másrészt az úgynevezett fordított adózást (reverese charge), ami azt jelenti, hogy az áfát az értékesítési lánc végén vonják le.
Mivel az adózási kérdésekben egyhangúság szükséges az egyes tagállamok között, Kovács László szerint a tárgyalások általában elhúzódnak. Sziráki Edit, a Fortis Bank vezérigazgatója ehhez hozzátette, hogy tapasztalataik szerint egyre több kis és középvállalkozó törekszik az európai piacra, a kkv-knek azonban nincs elég tőkeereje, hogy adószakértők sokaságát alkalmazzák. Éppen ezért szerinte fontos lenne ennek a szektornak az adópolitikai eszközökkel való támogatása is. (Egyes elemzők szerint mintegy 6600 milliárd forintos forgalmat bonyolít az illegális kereskedelem, ezzel pedig körülbelül 3000-3700 milliárd forintnyi járulék és adókiesést okoz az államnak.)
