„Azzal érdemes tisztában lenniük a hazai vállalkozásoknak, hogy egy harmadik országból érkező munkavállaló toborzása és beutaztatása olyan külön költségekkel jár, amivel a magyar dolgozók esetében nem kell számolniuk. Ugyanakkor számos előnye is van ennek a megoldásnak, hiszen a munka és a foglalkoztató iránti sokkal nagyobb elköteleződés, a jóval alacsonyabb fluktuáció mellett az is fontos tényező a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben, hogy hazai viszonylatban ilyen módon gyorsan be lehet tölteni pozíciókat. Emellett a cégeknek gondolnia kell még a hatósági adminisztrációra, valamint a szállásra, illetve utaztatásra is, azonban minősített munkaerőkölcsönzőként ezekben a feladatokban tudnak segíteni a HR szolgáltatók” – fűzte hozzá Bene András.

Van, akiknek ismeretlen a betegszabadság

A Work Force megvizsgálta azt is, hogy a szolgáltató által kölcsönzött munkavállalók esetében hogyan alakult a betegszabadságok mennyisége. A 2023. január-november közötti időszakra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a kölcsönzött dolgozók átlagosan a rendelkezésre álló betegszabadság 23 százalékát vették igénybe.

Jelentős eltérések mutatkoznak azonban abban, hogy a különböző országokból érkezők mennyit hiányoztak egészségügyi okokból. Az egyik legmagasabb értéket az indonéz kölcsönzött munkaerő esetében mérték, ők november végéig a rendelkezésre álló betegszabadság 31 százalékát vették ki. Őket követik a magyar munkavállalók 30 százalékkal, de például a Fülöp-szigetekről, Kirgizisztánból és Oroszországból érkezett dolgozók egyáltalán nem voltak betegszabadságon és ez a helyzet a szerb munkavállalókkal is.