Hangsúlyozta, mivel az uniós irányelv felülvizsgálata még jelenleg is zajlik, az Agrárminisztérium – a szükséges európai uniós jóváhagyási eljárás után – úgy módosította a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozását, hogy a mézkeverékek esetén is valamennyi származási országot fel kell tüntetni, a felhasznált mézek tömeg szerinti csökkenő sorrendben. Az új rendelkezések augusztus 11-én lépnek hatályba, ettől az időponttól számítva hat hónapos átmeneti időszak kezdődik, amelynek tartama alatt forgalomba hozhatók és a minőségmegőrzési idejük lejártáig forgalomban tarthatók a korábbi szabályok szerint címkézett mézek. Ezt követően minden hazai forgalomban lévő mézkeverékre a szigorúbb szabályok vonatkoznak – húzta alá a miniszter.
Hozzátette, a most hatályba lépő intézkedéssel érvényesül a fogyasztók tisztességes tájékoztatáshoz való joga, az egyre tudatosabb magyar fogyasztók számára pedig egyértelmű lesz, melyek a megbízható, kiváló minőségű magyar termékek a mézpiacon. Ez növeli a hazai termelésű méz fogyasztását és segíti a magyar méztermelőket. Mint mondta, a magyar méhészet szempontjából központi jelentőségű mézexport pozíciójának visszaállítása, az európai méhészet és méztermelés megtartása érdekében ugyanakkor elengedhetetlen a mézjelölési szabályok uniós szintű szigorítása, ezért az agrártárca az ügyben szövetséges országokkal együtt továbbra is sürgeti az uniós irányelv mielőbbi felülvizsgálatát és módosítását. A fogyasztóknak joga van tudni, hogy az általuk megvásárolni kívánt mézkeverékben kínai, ukrán vagy éppen magyar méz van – hangsúlyozta a tárcavezető.
