Merre tart az adózás Magyarországon?
2017 sok pozitív változást hozott az adórendszerben. Csökkentek a béreket terhelő adók, a szociális hozzájárulási adó, az szja-ban is volt minimális mérséklés, de a nagy durranás kétségkívül a 9 százalékos társaságiadó-csökkenés. Ezek az intézkedések mind azt szolgálják, hogy Magyarország versenyképes legyen, elsősorban az Európai Unión belül, de a távolabbi célországok között is.
Mit hoz a jövő év?
Sok kedvező változást, adócsökkentést. Valamennyinek célja a gazdaság versenyképességének további növelése, az adóadminisztráció csökkentése, az adózás egyszerűsítése, az egyes kiemelt célokat ösztönző adópolitikai intézkedések bevezetése. Valamint az egyértelmű jogalkalmazás, illetve a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése.
Mik a legfontosabb változások?
Folytatódik az áfacsökkentés, jól járnak a lakásukat bérbeadók, a látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezményét még többen vehetik igénybe. A gazdaság továbbfehéredik: a cégeknek be kell jelenteniük külföldi bankszámláikat, és csak adótartozás-mentes adózók kaphatnak bármilyen kedvezményt. E mellett viszont a számlázóprogramoknak még egy évig nem kell online adatszolgáltatást teljesíteniük a NAV-nak, így az adatszolgáltatási kötelezettség értékhatárának leszállítása egy évet csúszik.
A személyi jövedelemadó területén fontos könnyítés, hogy az ingatlant hosszú távon bérbeadóknak 2018-tól csak a 15 százalékos szja-t kell befizetniük, valamint mentesülnek az 1 millió forintot meghaladó bevételt sújtó, 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól.
A társasági adónál a startup vállalkozásokat érintő módosítás, hogy megszűnik a kutató-fejlesztő foglalkoztatására vonatkozó feltétel.
Adóalap-kedvezmény lesz elérhető – az európai uniós szabályokkal összhangban – az elektromos töltőállomások létesítésére és üzemeltetésére. Általános forgalmi adó területén komoly könnyítést jelent, hogy az internet-hozzáférés áfakulcsa18-ról 5 százalékosra, az éttermi vendéglátás áfá-ja18-ról szintén 5 százalékra csökken.
Jövő évtől változik az adóigazgatás eljárási rendje. Miért van erre szükség?
Az 1991 óta toldozott-foldozott eljárási rend megérett a korszerűsítésre, egyszerűsítésre, arra, hogy átláthatóbb szabályok lépjenek életbe. A bevezetésnél lesznek csúszások: például csak 2018. július 1. napjától lesznek hatályosak az Art. azon rendelkezései, amelyek az ún. tételes adatszolgáltatási kötelezettség értékhatárának 1 millió forintról 100 ezer forintra történő csökkentését, valamint a számlázóprogrammal kibocsátott, 100 ezer forintot meghaladó összegű áthárított áfát tartalmazó számlák adatairól történő valós idejű adatszolgáltatási kötelezettséget, továbbá az ehhez kapcsolódó mulasztási bírságolási szabályt írják elő.
Egy jelentős újdonságról még nem beszéltünk: ez a cégkapu
A cégkapu megér egy külön cikket, a részletek helyett (amelyek megtalálhatók a jogszabályban) inkább arról kellene beszélni, mi a célja, miért van rá szükség.
A cégkapu gyakorlatilag olyan, mint az ügyfélkapu, csak ide a vállalkozások vannak bekötve.Ez egyrészről egyszerűbb kommunikációt tesz lehetővé a vállalkozások részéről a hatóságokkal, másfelől biztosíthatja a cégek közvetlen
Úgy tűnik, az e-rendszer lassan utoléri magát, az online pénztárgépek után jön az online számlázás. Elvezethet ez odáig, hogy megszűnjenek a „körmölős” papírszámlák?
Egyik napról a másikra nyilván nem tűnnek el a kézzel írott számlatömbök, bár ma is számtalan e-számlázási lehetőség van,léteznek applikációk, amelyekkel simán meg lehet írni egy e-alapú számlát. Tudni kell azt is, hogy kézzel írott számlák esetén is kötelező lesz a NAV-nak az elektronikus adatszolgáltatás. A papír számlatömböket az fogja lassan kiszorítani a használatból, ha nagy mennyiségű számlát kell kibocsátani, ami bizonyosan rákényszeríti a vállalkozásokat arra, hogy áttérjenek a számlázóprogram-alkalmazásra.
Vannak neuralgikus pontok?
Igen, de ezek nem az adózással, hanem a cég működtetésével kapcsolatban merülnek fel. Főként a kkv-nál nagy probléma, hogy sok kisebb vállalkozás sajnálja a pénzt az adminisztratív feladatok megoldására, ami súlyos adókockázatokkal járhat. A kkv-kra nagyon jellemző, hogy mindent maguk csinálnak, gyakran „sufni-tuning” módon. Ennek az a következménye, hogy olyan feladatokat is megpróbálnak áthárítani a könyvelőre, ami nem az ő dolga. Tipikus példa: az útnyilvántartás vezetése. Minden vállalkozó tudja, hogy cégautó, lízing esetén le lehet vonni az áfát. De csak akkor, ha megfelelő útnyilvántartást vezetnek, amiből egyértelműen kiderül a magán és a céges használat aránya. Vagy szinte általános a megfelelő IT-rendszer hiánya: nincs megfelelő képzettségű munkatárs, hiányzik a munkához igazán szükséges géppark, szoftver. Ez most a cégkapunál is azonnal előjött: már a legegyszerűbb feladatnál, az e-mail-cím bejelentésénél is sokan megakadtak, pedig ez kb. 2-3 perces munka.
Egy mondatban úgy lehetne összefoglalni, hogy a kkv-szektor Magyarországon nem vállalatszerűen működik. Nincsenek meg az ilyen jellegű működéshez a személyi, tárgyi, szemléletbeli feltételek, és ez a növekedés gátja. Az ilyen cég nem tud fejlődni, továbblépni, hiszen eleve hátrányból indul és elmaradásban is marad azokkal a cégekkel szemben, amelyek felsőbb színvonalon, megfelelő adottságokkal működnek.
