A jelenlegi energiaválság középpontjában a fosszilis tüzelőanyagok állnak, ami rávilágít arra, hogy mihamarabb európai válaszra van szükség a tiszta, hazai és megfizethető energia, az energiaellátás biztonságának biztosítása, valamint az EU ipari versenyképességének megőrzése érdekében – hangoztatta.
A tagállamok uniós költségvetési keretrendszernek való megfelelése elemzését ismertetve az uniós biztos közölte, a túlzott hiány esetén követendő eljárás (EDP) alatt álló tagállamokat illetően az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy szüntesse meg a Málta elleni túlzott hiány miatt indított eljárást. Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Románia és Szlovákia esetében pedig a brüsszeli testület úgy ítélte meg, hogy ezek az országok hatékony intézkedéseket tettek a túlzott hiány kiigazítására, ezért ebben a szakaszban nincs szükség további lépésekre az EDP keretében. A testület Bulgária esetében azonban indokoltnak találta a túlzott hiány esetén követendő eljárás megindítását.
Az uniós biztos közölte: a jövőben azok a tagállamok, amelyek intézkedéseket tesznek Európa energiabiztonságának megerősítésére és a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás felgyorsítására, korlátozott fiskális rugalmasságot kérhetnek a védelmi kiadásokra vonatkozó jelenlegi nemzeti mentesítési záradék alapján.
A tagállam kérésére a záradék hatálya kiterjeszthető a 2026 februárja óta azon végrehajtott intézkedésekre is, amelyek csökkentik az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, és ezáltal fokozzák Európa biztonságát és ellenálló képességét. A nemzeti mentesítési záradék szerinti védelmi többletkiadásokra vonatkozó meglévő felső határon (a GDP 1,5 százaléka) belül a 2026-2028-as időszakra vonatkozóan egy külön éves felső határ (a GDP 0,3 százaléka) és ugyanezen időszakra vonatkozóan egy kumulatív felső határ (a GDP 0,6 százaléka) vonatkozik majd kifejezetten az energetikai ellenálló képességet szolgáló intézkedésekre.
