A korábban kalkulált 3,2 százalékkal szemben már csak 2 százalékos GDP bővülést várnak az idei évre az Erste elemzői, míg jövőre a gazdasági növekedés mértéke elérheti a 3,4 százalékot. A lassabb kilábalás egyik oka, hogy a tavalyi utolsó három hónapban elakadt a harmadik negyedévben beindult növekedés, a gazdaság teljesítménye lényegében stagnált az előző év azonos időszakához képest. Az áthúzódó hatás mellett a globális gazdaság fellendülésének késlekedése is hátráltathatja a bővülést: a Magyarországon működő vállalatok így nem, vagy csak nehezebben tudják kiaknázni a korábban megvalósított jelentős kapacitásbővítések nyújtotta exportlehetőségeket.
A gazdasági kilábalást támogatja a reálbérek emelkedése, amely segítheti az ébredő belső keresletet, bár ennek kedvező hatását késleltetheti a kamatstop várható kivezetése. Ami a beruházásokat illeti: a hitelkereslet éles felfutására továbbra sem lehet számítani, ugyanakkor a külföldi működő tőke hozzájárulhat a bővüléshez. Támogathatja a növekedési folyamatokat, hogy felszabadult a Magyarországnak járó uniós források egy része, így az elmúlt két évvel ellentétben idén dinamizálódhat az EU-s pénzek hazai felhasználása.
Az infláció januárban visszatért a jegybanki toleranciasávba, ugyanakkor nem marad ott sokáig, az első hónapban mért 3,8 százalékos pénzromlás valószínűleg az egyik legalacsonyabb volt idén. Az Erste elemzői 2024-ben 4,7 százalékos, míg 2025-ben 4 százalékos inflációval számolnak, szemben a 2023-ban mért 17,6 százalékkal. A hazai inflációs környezet így már lényegesen jobb lesz nemzetközi összehasonlításban, mint korábban, ugyanakkor nem kizárt, hogy továbbra is az unió legmagasabb árdinamikával működő országai közé fogunk tartozni.
