Mint írták, Magyarország az európai nemzetek többségéhez hasonlóan űrstratégiában jelölte ki azokat a sarokpontokat, amelyek rögzítik hazánk lehetőségeit és a fejlesztési irányvonalakat az űrkutatás és űrtevékenység területén.
Hozzátették: az űrstratégia jövőképe, hogy hosszú távon Magyarország aktív szereplője legyen az űrszektor globális értékláncának, és elért pozíciójánál fogva egyes fejlesztési területeken regionális vezető szerepet töltsön be.
Az űrstratégia prioritása továbbá, hogy biztosítsa a vonzó és validált képzési rendszerének köszönhetően folyamatosan megújuló, több tudományágat is érintő tudással rendelkező szakember-utánpótlást, amely támogatja a magas innováció tartalmú és hozzáadott értékű termékek előállítását és szolgáltatások nyújtását, továbbá a hazai űrkompetenciák fejlesztését - írták.
Hozzátették: az űrstratégia kiemelt célja továbbá, hogy több iparágra kiterjedő multiplikátorhatásával és a minőségi, magasan képzett munkaerő foglalkoztatásával az űrszektor járuljon hozzá a magyar gazdaság versenyképességének növeléséhez, ezáltal a társadalom magasabb életminőségéhez, végső soron a közjóhoz.
Mindezen célok eléréséhez a Külgazdasági és Külügyminisztérium által a kormány elé terjesztett űrstratégia összetett célrendszert jelöl ki, három pillérrel.
A célrendszer első pillére a minisztérium tájékoztatása szerint az űrszektorban rejlő, a nemzetgazdaság egészét érintő innovációt és fenntartható növekedést ösztönző lehetőségek kiaknázása, a második pillére Magyarország nemzetközi szerepének erősítése, kapcsolatainak szélesítése, illetve a koordináció szervezeti kereteinek megteremtése, a harmadik pillér pedig az űrszektor prosperitásához elengedhetetlen, tudásalapú társadalmi és gazdasági feltételek, és az infrastrukturális háttér fejlesztése.
A KKM tudatta azt is, Magyarország űrstratégiájának célrendszere összhangban van az Európai Űrügynökség (ESA) Agenda 2025 stratégiában foglaltakkal, az EU Űrprogramjának (2021-2027) fő célkitűzéseivel, valamint a kormány gazdaságfejlesztési céljaival.
