Az átültetési határidő egyébként november 15-én lejárt, a magyar kormány egy kormányrendelettel azonban csak félig teljesítette a feltételeket. Az megnyugtató, hogy legalább a közvetlenül a munkabérhez kapcsolódó előírások bekerültek határidőre a hazai rendszerbe. Az is előrelépés – de legalábbis változás –, hogy a minimálbér-megállapítás konzultatív fórumaként a rendelet a korábbi megállapodásos alap helyett a Versenyszféra és a Kormány Konzultációs Fórumát (VKF) jogszabályi szintre emeli, aminek köszönhetően az egyeztetések jogilag erősebbek lettek – magyarázza a változás pozitív elemeit Zlati Róbert.

A MASZSZ elnöke szerint azonban ezzel az előírtaknak legfeljebb a fele teljesült, így még hátra van a hazai átültetési eljárásból az irányelv egyik fontos kitétele, a munkahelyek kollektív szerződéssel való lefedettségének drasztikus növelése. A szövetség elvárja, hogy készüljön egy növelést célzó cselekvési terv, amihez a kormány vegye figyelembe a szociális partnerek szakmai véleményét.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség meggyőződése, hogy az irányelvben foglaltak maradéktalan megvalósítása csak az országos és a középszintű szociális párbeszéd revitalizációjával képzelhető el, és így az érdekegyeztetés segítségével javítható a kormányzati intézkedések minősége és társadalmi elfogadottsága is. Éppen ezért a MASZSZ reméli, hogy a kormány partner lesz az érdekegyeztetés megújításában és ez alapján az európai szociális modell kiteljesítésében.