A koronavírus-járvány márciusi magyarországi megjelenését követően nagyon hamar kiderült, hogy roppant súlyos következményei lesznek a gazdaságra vonatkozóan. Bár a kormány - bő egy hónappal a megjelenést követően - előállt egy gigantikus gazdaságvédelmi mentőcsomaggal, azt illetően erős kritikaként fogalmazódott meg annak kései mivolta és szűkmarkúsága más kormányok munkahelyvédelmi intézkedéseihez mérten. A statisztikák alapján több cég döntött ugyanis a csoportos létszám-leépítés mellett, mint saját hatáskörben meghozott vállalat-védelmi, takarékossági intézkedés. Mindez pedig egyfajta lakmuszpapírként szolgálva rávilágít arra, hogy a kormányzati intézkedések hatékonysága nem volt teljeskörű, sok munkavállaló ezek ellenére került utcára.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat havi közlései alapján márciustól napjainkig 11 484 munkavállaló volt érintett csoportos létszám-leépítésben. Hivatalosan legalábbis ennyi munkavállalótól biztos, hogy tömeges leépítés keretén belül váltak meg a cégek. A kisebb cégek, néhány dolgozót érintő elbocsátásairól pontos adatok nem állnak rendelkezésre, mindenesetre a munkaügyi hivatalokhoz beérkezett vállalati jelzések sem festenek túlságosan kedvező képet.

(Fotó: depositphotos.com)

A március és október között elbocsátott 11 484 dolgozónál több érintettre ugyanebben az időszakban legutóbb 2012-ben volt példa, amikor még a 2008-2009-es világválság következményeivel küzdött a magyar gazdaság. Lapunk összesítése alapján a legtöbb érintett a fővárosban dolgozott:

• 3094 alkalmazottól váltak meg a cégek csoportos leépítés keretén belül Budapesten, ez 27 százalékos arányt jelent.
• Kiemelkedik még a hagyományosan komolyabb munkaerőpiaci problémákkal küzdő Borsod-Abaúj-Zemplén megye, hiszen az összes elbocsátott dolgozó 11 százaléka ide tartozik (1263-an voltak),
• a dobogó harmadik fokára szintén kiemelkedő adattal szerepel Pest megye. Itt 1122 személyt küldtek el a cégek, ami 10 százalékos részarányt jelent.

Említésre méltó még Jász-Nagykun-Szolnok megye (1074 dolgozó, 9 százalékos részarány) és Veszprém megye (1053 dolgozó, szintén 9 százalékos részarány) érintettsége az elbocsátási hullámban. Régiókat nézve az látszik az adatok alapján, hogy az egészségesebb munkaerőpiaccal rendelkező nyugati országrész, ahol a válság előtt a munkaerőhiány jelentett nagyobb problémát, kisebb mértékű leépítéssel megúszta.

• Vas,
• Fejér,
• Komárom-Esztergom
• és Nógrád megyéből (régióból kilógva) 100-120 főnél kevesebb volt a leépítéssel érintettek száma.

Nemcsak a szállodásokat érintette érzékenyen a COVID

A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai elsőként a turizmusban és a vendéglátásban mutatkoztak meg, ennek megfelelően ez volt az az ágazat is, ahol a legnagyobb mértékben lehettek csoportos leépítések. Bár a foglalkoztatási szolgálat számadatokat nem közöl ágazati lebontásban, havi rendszerességgel a legérintettebb ágazatokat kiemeli az összefoglalójában. Ez alapján a legtöbb csoportos leépítés a szállodaipar mellett (az NFSZ tájékoztatóiban való említés gyakorisága alapján)

• az élelmiszer-jellegű bolti vegyes kiskereskedelem,
• az egyéb szállodai kiegészítő szolgáltatás,
• a háztartási villamos készülék gyártása,
• a számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység,
• és a közúti áruszállítás területén történhetett.

Érintett volt még a fentieken kívül többek között

• a repülőgép, űrhajó javítása,
• a ruhaipari ágazatok,
• a légi személyszállítás és a légi szállítást kiegészítő szolgáltatások,
• a fémmegmunkálás,
• valamint a kenyér, friss pékáru gyártása.