- Mekkora az adós jövedelme?
- Mekkora az igényelt hitel összege, illetve annak a havi törlesztőrészlete?
- Van-e az adósnak egyéb hitele?
- Hogyan aránylik a törlesztő(k) összege a jövedelemhez képest?
- Jelzáloghitel esetén hogyan aránylik a hitelösszeg a fedezetként szolgáló ingatlan értékéhez képest?
- Ha az adósnak már van, vagy volt hitele, azokat rendesen fizette? Előfordult, hogy késedelembe esett? Ha igen, milyen gyakran, illetve milyen hosszú volt a késedelem?
- Milyen tranzakciók látszódnak az ügyfél bankszámláján?
- Rendszeresen befizeti-e az ügyfél az egyéb szolgáltatások díjait? Szokott-e késedelembe esni?
A fenti felsorolás korántsem teljeskörű, hiszen mint mondtuk, az egyes banki gyakorlatok eltérhetnek – és jó eséllyel el is térnek – ezen a téren. Ráadásul vannak olyan paraméterek is, amelyek figyelembevételét a hitelintézetek nem feltétlen „teszik ki az ablakba”, ugyanis azok különböző aggályokat vethetnek fel.
Egy ügyfélminősítés során tehát az történik, hogy a hitelintézet által kifejlesztett és alkalmazott modell a rendelkezésre álló információk felhasználásával pontozza az ügyfelet.
A szerezhető pontok jellemzően 0 és 1 között terjednek – például 0 pontot kap valaki, ha a modell szerint biztosan nem fizeti vissza a felvett hitelt, és 1 pontot, ha biztosan visszafizetni. A gyakorlatban azonban sem a 0, sem az 1 pont nem túl gyakori – az ügyfelek jellemzően egy, a két szám közé eső értéket kapnak.
A téma részletezésért érdemes a Bank360 egész cikkét elolvasni.
