A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége közös álláspontja szerint az Európai Unió munkaerőpiacát korlátozástól mentesen kell megnyitni a csatlakozó kelet-európai országok munkavállalói előtt. A munkavállalási szabadság bármi nemű korlátozása, – így a hétéves átmeneti időszak beiktatása, vagy a munkaerőpiac részleges, csak meghatározott szakmákra kiterjedő megnyitása – következtében a tagjelölt országok éppen az Európai Unió egyik alapjogától esnének el.
Az esetleges korlátozás ugyanakkor megbontja az egymással szorosan összefüggő négy alapszabadság egységes érvényesülését is. A személyek ezen belül a munkaerő, szabad áramlását alapfeltételként kell biztosítani, szükség esetén olyan automatizmusok beépítésével, amelyek alkalmasak a munkaerő-piaci folyamatok negatív tendenciáinak gyors, rugalmas felismerésére, és indokolt esetben korrekciók megtételére.
Felmérések, tapasztalatok azt igazolják, hogy alaptalanok azok a félelmek, melyek szerint a magyar munkavállalók veszélyt jelentenének az EU munkaerőpiacára, nevezetesen, hogy a csatlakozás jelentős, a fejlett országokba irányuló migrációs hullámot indítana el. Az aggodalmakat nem támasztották alá a korábban csatlakozó országok tapasztalatai (Portugália, Spanyolország) sem, ahol az átmeneti intézkedések utóbb feleslegesnek bizonyultak.
Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Kht. Közelmúltban elkészített tanulmánya szerint a magyar munkaerő jelenlegi alacsony belföldi migrációs hajlandósága, valamint a potenciális külföldi munkavállalási hajlandóságról szóló felmérések egyértelműen arra utalnak, hogy a csatlakozás, a szabad munkaerővándorlás feltételei mellett – a jelentős és feltehetőleg még jó ideig fennmaradó bérkülönbségek ellenére – sem váltana ki jelentősebb migrációs hullámot a magyar munkavállalók körében.
Az MGYOSZ és az MKIK nem ért egyet azokkal az elképzelésekkel sem, melyek – átmeneti intézkedésként – csak meghatározott szakmákra nézve, pl. az informatikai szektorban nyitnák meg az EU munkaerőpiacát, akár még a csatlakozást megelőzően.
A munkaerőpiac részleges megnyitása nem szolgálja Magyarország hosszú távú érdekeit, hátráltatná a magyar gazdaság dinamikus fejlődését, a versenyképesség csökkenésének veszélyével jár, azzal, hogy szabad utat csak – a magyar gazdaság számára is értékes – szakképzett munkaerő áramlására enged. A kvalifikált munkaerő elszívása, mások munkavállalásának tiltása éppen a csatlakozásra váró országok számára jelentene negatív diszkriminációt, csökkentené teljesítőképességüket.
Közös nyilatkozat a munkaerő-korlátozásról
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége közös álláspontja szerint az Európai Unió munkaerőpiacát korlátozástól mentesen kell megnyitni a csatlakozó kelet-európai országok munkavállalói előtt.
Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!
Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság – 2025. február 26. Budapest
Véleményvezér

Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat
Nincs következménye az uniós pénzek széthordásának.

Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni
Nyolc éve nem veszik észre az egészségbiztosítónál az inflációt.