A belátható távlat a múlt évnél sokkal kedvezőbb terveket mutat, amiben persze az uniós források hátszelének komoly jelentősége van. Ez az 5 százaléknyi pénz nagyon sok mindent megmozgatott így jelenleg pozitív értelemben meghatározó szerepet tölt be – mondta előadásában Kovács Árpád a Költségvetési Tanács elnöke. Rövidebb távon kedvező hatást mutatnak a folyamatok, de hosszabb távon egyre kockázatosabb a világ, a törékeny bankrendszertől a világ öregedéséig – tette hozzá.

Ma az állam többet költ a vállalkozások támogatására, mint a nyugdíjra vagy az egészségügyre, ez kitörési pont lehetne, mondta, tehát nem csak az uniós, de a hazai támogatások is hatalmasok, kérdés, hogy hogyan hasznosulnak. A támogatásokat, sokszor az innovációs támogatásokat is jövedelemkiegészítésre használták félelmei szerint a magyar vállalkozások, ami azt fogja jelenteni, hogy nem jön majd ki az az output, amit a beáramló összegek indokolnának.

A stabilitási és a növekedési recept működik, előttünk van viszont a versenyképességi fordulat, ami talán a legnehezebb lesz – tette hozzá. A versenyképességi statisztikákban Magyarország gyengébben teljesít a régiós versenytársakhoz képest. A versenyképesség visszaesése párhuzamosan zajlott az ország eladósodásával tette hozzá. A harminc helyes visszaesés után a mélypontról próbálunk visszakapaszkodni, egyelőre nem különösebben sikeresen. Az adatok szerint a hazai kkv-k termelékenysége jobban elmarad a nagyvállalatokétól, mint más uniós országokban.

Egy lakosra jutó uniós források aránya nagyobb, mint a többi V4 országban, ezek nagy mértékben javították a stabilitást. Ezek miatt ma a gazdasági növekedésünk meghaladja az uniós átlagot, a nagy kérdés, hogy ezt hogy tudjuk 2020 után fenntartani. Ki kellene használni a rövid távon még biztosnak tekinthető növekedési feltételeket. Uniós források nélkül 2%-os növekedésre vagyunk képesek, ahogy a múlt év megmutatta. Ennek a másfél- kétszeresére lenne szükség ahhoz, hogy elérjük a kitűzött célokat – mondta a Költségvetési Tanács elnöke.