Kopits György elmondta: a korábban felülről nyitott előirányzatok jelentős részének zárttá tétele azt jelenti, hogy a terv végrehajtása körüli kockázatok alacsonyabbak a korábbi években szokásosnál annak ellenére, hogy a tartalékok szintje jóval alacsonyabb. Az egyenleg akár a GDP fél százalékával is jobb lehet a törvényjavaslatban megjelölt értéknél 2011-ben.

Az elmúlt hetekben és hónapokban elfogadott, vagy még tárgyalás alatt lévő szaktörvények összességében nem alapozzák meg azt a foglalkoztatásbővülést és beruházásnövekedést, amely szükséges lenne a középtávon 3 százalékot érdemben meghaladó tartós gazdasági növekedés eléréséhez - hangsúlyozta.

1 000 000 helyett 100 000 új munkahely

A Költségvetési Tanács számításai szerint a foglalkoztatottak létszáma 2014-ig is csak mintegy 100 ezerrel tud bővülni, szemben a kormány által feltételezett 400 ezerrel. Ez a GDP elérhető szintjében négy év alatt összesen mintegy 4-5 százalékos eltérést okoz és ez a különbség látható a kormány és a tanács 2011-14 időszakra számított teljes gazdasági növekedésének kumulált értéke között. Ha nem sikerül a tartós növekedési ütemmel összhangba hozni a költségvetési politikát, akkor ismét növekedésnek indulhat az államadósság, amit csak ideig-óráig fedhetnek el egyszeri intézkedések, mint például a magán-nyugdíjpénztári vagyonok államhoz csoportosítása - figyelmeztetett.

A törvényjavaslathoz kedden benyújtott fejezeti kötet végén található hároméves költségvetési kitekintés több meglepetéssel szolgált a tanácsnak. Összességében azt mutatják, hogy a jelenleg ismert gazdaságpolitikai döntések alapján kirajzolódó költségvetési pálya nem fenntartható - hangsúlyozta. Példaként említette, hogy 2012-ben az szja-bevételekben észlelhető egy 220 milliárd forint nagyságrendű olyan növekedés, amely egyrészt nem indokolható a kormány makropályával sem, másrészt tendenciájában nem jelenik meg a járulékbevételekben. Ugyanakkor megjelenik a bruttó és nettó bérnövekedési indexek közti viszony megfordulásában. Mindez arra utal, hogy az szja-rendszerben 2012-ben vagy az adóalap szélesedik, vagy az effektív szja-kulcsok emelkednek, vagy az adójóváírás szűkül.

Pénztári vagyon: mire megy el?

A nyugdíjbiztosítási rendszerrel kapcsolatos járulékbevételek és ellátási kiadások egyenlege az 50 éves kitekintés alapján 2011 után sem javul érdemben, ugyanakkor a kormány hároméves kitekintésében a Nyugdíjbiztosítási Alap 2011 után is folyamatosan egyensúlyban van. Mivel 2011-ben az egyensúly biztosításához szükséges a magánnyugdíj-pénztári vagyonokból származó, mintegy 530 milliárd forintos elszámolt bevétel, ilyen nagyságrendű külső támogatás nélkül a következő években sem képzelhető el a bevételek és kiadások egyenlősége. Márpedig a kormány a 2011-ben felhasznált 530 milliárd forinton felüli vagyonrészt az államadósság csökkentésére kívánja fordítani - hívta fel a figyelmet.

Szerinte ezt látszik megerősíteni, hogy az államadósság nominális csökkenése 2011 vége és 2012 vége között közel 1500 milliárd forint. Ehhez hozzászámítva a központi alrendszer 2012-re tervezett 625 milliárd forintos pénzforgalmi hiányát, több mint 2100 milliárd forint nagyságú egyszeri államadósság-csökkentő tétel elszámolása húzódik meg a tervek mögött. Kopits György kérdésesnek nevezte, hogy a nyugdíjpénztári vagyon a következő években a folyó kiadásokat fogja finanszírozni, vagy az államadósságot csökkenti.