Az Állami Számvevőszék egy elemzésében már április elején található olyan jelzés, hogy baj van a költségvetéssel. Ahogy fogalmaztak: 2022. év első két hónapjában az államháztartás központi alrendszerének kiadása meghaladta a költségvetési törvényben meghatározott előirányzat időarányos értéket. Ezt követően az első negyedéves adat sem hozott javulást, hiszen akkorra a hiány elérte az egész évre tervezett összeg 73 százalékát. Most pedig április végén 83 százaléknál tartunk.
Ha tehát nem változik semmi és ez a tendencia folytatódik, vagyis marad a havi 10 százalékos romlás, akkor az év végére a hiány eléri a tervezett 160 százalékát. Az első két hónap adatai azért nem relevánsak e tekintetben, mert akkor szerepet játszottak olyan egyedi tényezők, mint például a 13. havi nyugdíj előrehozott kifizetése, valamint a családok részére az SZJA visszatérítés. Ezért valószínűleg elkerülhetetlenek a kemény költségvetési szigorítások. Ezt támasztja alá az is, hogy mostani közleményének rendhagyó címet adott a Pénzügyminisztérium: a kormány megőrzi a költségvetés egyensúlyát. Ezenkívül a PM a közleményben is ugyanezt az elvet hangsúlyozza.
A háború okozta kiszámíthatatlan világgazdasági környezetben meg kell őrizni Magyarország stabilitását, ezért a kormány elkötelezett az egyensúlyi mutatók javítása mellett.A Pénzügyminisztérium számításai szerint 4,3 százalékos gazdasági növekedés, a GDP 76,1 százalékára javuló államadósság és 4,9 százalékos költségvetési hiány várható az idei évre. A következő négy évben továbbra is magas ütemű gazdasági növekedéssel, az államadósság és a költségvetési hiány folyamatos csökkentésével számol a kormány.
A központi alrendszer április végéig 2635,6 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 2669,7 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 52,8 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 18,7 milliárd forintos hiányt értek el.
A hazai kiadások kapcsán kiemelhető, hogy a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést. Nyugellátásokra 1679,6 milliárd forintot, a gyógyító-megelőző ellátásra pedig 709,1 milliárd forintot fizetett ki a kormány április végéig.
A szigorítások azért is elkerülhetetlennek tűnnek, mert a nagy hitelminősítők nyilván nem hagyják szó nélkül, ha elszáll a költségvetési hiány. Ha pedig lerontják adósi besorolásunkat az ismét sokba kerül majd. Ez egy olyan helyzetben, amikor az uniós pénzek sem érkeznek, akár katasztrofális gazdasági következményekkel is járhat.
