Az MNB lakáspiaci jelentése alapján Budapesten a 2024 negyedik negyedévében folyósított lakáshitelvolumen 34,9 százalékánál haladta meg a kölcsönösszeg a vételár 70 százalékát. Vidéken még súlyosabb a helyzet, ott ez az arány elérte tavaly év végén a 37,5 százalékot.
Vagyis a kihelyezett hitelösszeg több, mint harmada ebből a szempontból kockázatosnak tekinthető. Ráadásul az ebből a szempontból kockázatosabbnak tekinthető hitelek aránya két éve folyamatosan emelkedik. 2023. utolsó negyedévében még csak 24-24,5 százalék körül alakult az új hitelkihelyezéseken belül a kérdéses hitelek aránya.
Azt hozzá kell tenni, hogy a kölcsönösszeg és a fedezeti ingatlan értékének átlagos aránya inkább változatlan szinten, valahol 50 százalék körüli értéken mozog. (Budapesten 49 százalék, míg vidéken 53 százalék ez az érték.) Viszont a ténylegesen magasabb kockázatot vállaló, a lakás értékéhez képest nagy kölcsönösszeget igénylők aránya érdemben emelkedett.
Miért nőhetett ezen kockázatosabb réteg?
Alapvetően 2024 utolsó negyedévében 348,16 milliárd forint lakáshitelt folyósítottak a bankok. Ebből 106-111 milliárd esetében a kölcsönösszeg a fedezeti ingatlan értékének 71-80 százaléka között lehetett, míg 14-19 milliárd forint volumennél a vételár 80 százalékát is meghaladta a hitelösszeg.
Miért nőhetett ezen csoport aránya? Alapvetően a lakásárak érdemi emelkedése miatt sok esetben a potenciális vevők meglévő önereje értéktelenedhetett el. Vagyis a meglévő megtakarítás mellé érdemben magasabb kölcsönösszegre volt szükség. Azt mindenképpen meg kell jegyezni, hogy ezen időszakban az alacsony kockázatú megtakarítási hozamok is meghaladhatták a 10 százalékot, vagyis nem értéktelenedett el automatikusan minden esetben az önerő.
