Az elmúlt 7 év lakásdrágulásának egyik következménye volt, hogy 2021-ben már minden második lakást hitelre vásároltak a vevők. Az infláció és a gazdasági bizonytalanságok miatt viszont 2022 végére az átlagos lakáshitelkamatok is 9-10 százalék körül jártak, ami jelentősen visszavetette a lakásvásárlási kedvet. A jelenlegi kilátások szerint a hitelkamatok idén is ezen a szinten maradhatnak, ami pangó kereslettel járhat együtt. 2023-ban a lakáshitelkamatok csak az infláció mérséklődése esetén indulhatnak csökkenésnek, ezért lesz fontos a lakáspiac szempontjából az infláció alakulása.
Mérsékelten gyűrűzik be a rezsiszámlákba az európai energiaárrobbanás
2022 végén megszületett a döntés, hogy idén április végéig az átlagfogyasztás felett is megmarad a rezsicsökkentett gáztarifa. További jó hír lehet, hogy a gáz ára az európai tőzsdéken a háború előtti szint közelébe esett vissza, ezért a rezsiszámlák is kisebb valószínűséggel szabadulhatnak el. Ha kezelhető szinten maradnak a gázszámlák, akkor 2023-ban nem lesz olyan lakáseladási hullám a rezsikényszer hatása alatt, mint amire korábban számítani lehetett. Ez pedig a tekintélyes lakásáresés valószínűségét is csökkenti. Ennek a folyamatnak a nyertesi a nagyobb alapterületű kistelepülési ingatlanok tulajdonosai lehetnek.
Maradnak az állami támogatások
Növelte a vevők mozgásterét az év végi bejelentés, hogy a babaváró támogatás és a falusi csok is 2024 végéig igényelhető, ráadásul a lakásépítésekhez kapcsolódó áfavisszatérítés lehetősége is két évvel meghosszabbodott. Az ingatlan.com szakértője szerint a kormányzati lakástámogatások eddigi logikájából kiindulva az sem kizárt, hogy az év második felében további, célzott támogatások nyílnak meg, hogyha a költségvetés erre lehetőséget biztosít. Balogh László szerint a jelenlegi feszes gazdálkodási környezetben a babaváró támogatás meghosszabbítása már önmagában is nagy dolog az első lakásvásárlás előtt állók számára.
