Februárban lejárt az amerikai-orosz nukleáris szerződés, amely több mint 50 év után először eltörölte a nukleáris arzenálokra vonatkozó korlátozásokat.
Oroszország azt nyilatkozta, beleegyezik abba, hogy fenntartja a legutóbbi új START-egyezményben foglalt korlátozásokat, amennyiben Washington betartja azokat. Az Egyesült Államok szerint egy új szerződésben Kínának is részt kellene vennie. Peking elutasította az új tárgyalások megkezdésére irányuló felhívásokat.
Az Egyesült Államok és Oroszország együttesen a felhalmozott nukleáris robbanófejek 83 százalékát, a teljes globális készlet nagyjából 86 százalékát birtokolja.
Az elmúlt öt évben Amerika készlete 1,3 százalékkal csökkent, míg Oroszországé gyakorlatilag stagnált. Az Amerikai Tudósok Szövetsége szerint azonban Oroszország bővítheti arzenálját.
Kína a harmadik helyen áll a világon, a nukleáris készletei viszont az egyik leggyorsabban növekvő számokat mutatnak. 2020 óta ezeknek a robbanófejeknek a száma 350-ről 600-ra nőtt, az ország pedig egy 2024-es parádén nukleáris rakétákat mutatott be. Egyes becslések szerint Kína várhatóan 1000 nukleáris fegyverrel fog rendelkezni 2030-ra.
India eközben a hatodik helyen áll a világon 180 robbanófejjel. Az ország készlete 20 százalékkal bővült az elmúlt öt évben. Pakisztán is növelte készletét, bár kisebb mértékben.
A legfontosabb, hogy a nukleáris arzenál jelenlegi bővítése megfordítja a 40 éves csökkenési trendet. Ez a váltás a hidegháború viszonylag stabil amerikai-orosz duopóliumától való eltérést jelzi, ami potenciálisan egy bonyolultabb és több pólusúbb nukleáris korszakot nyit meg.
