Az új szabályozás egyebek között az adminisztratív terhek csökkentésével, a pénzforrások könnyebb elérhetőségével, az állami beszerzési piacok könnyebb elérésével segítené az uniós gazdaság egyik legfontosabb mozgatójának számító ágazatot. A jelentés emlékeztet arra, hogy az Európai Unióban működő 23 millió kis- és középvállalkozás az összes vállalkozásnak körülbelül a 99 százalékát teszi ki, és több mint 100 millió munkahelyet biztosít. Uniós átlagban a kis- és középvállalkozások a hazai össztermék (GDP) egyharmadát állítják elő, és a foglalkoztatottak több mint kétharmada náluk dolgozik. Kelet- és Közép-Európában még magasabb a részesedésük.

Tudás háromszöge

A szöveg szerint ez a szektor "alapvető szerepet tölt be a gazdasági növekedésben és a munkahelyteremtésben, az innováció egyik legfőbb forrása, és elengedhetetlen a foglalkoztatás fenntartásához és növeléséhez". A jelentés szerint "az európai versenyképességi politikának a közép- és kisvállalkozásokat kellene a középpontba helyezni annak érdekében, hogy előmozdítsa fejlődésüket, a globalizáció követelményeihez való alkalmazkodásukat, a tudásháromszögben való részvételüket, valamint a környezeti és energetikai kihívásokhoz való alkalmazkodásukat".

Herczog Edit a témáról előző nap a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és mások szervezésében tartott brüsszeli kerekasztal-beszélgetésen arra is kitért, hogy a jelenlegi pénzügyi-gazdasági válság "megmutatta, hogy minden eddiginél fontosabb az unió gazdasági-foglalkoztatási gerincét adó kis- és középvállalkozások megerősítése".  A törvénycsomag filozófiaváltást jelent az Európai Unióban. Célja, hogy tagállami és szövetségi szinten is eltávolítsa a "fekvőrendőröket" a kisvállalkozások uniós piacra jutása elől. Különösen az adminisztratív terhek 25 százalékos csökkentése, a fővállalkozói kifizetések 30 napos határidő alá szorítása és a piacra jutás állami támogatásának megfontolása jelenthet előrelépést - hangsúlyozza a képviselő.

Külpiacokra nem lépnek

A jelentés felszólítja az érintett intézményeket arra, hogy a jelenlegi válság idején is biztosítsák a finanszírozáshoz való hozzáférést, és segítsék a kisvállalkozókat abban, hogy nyereségüket újból befektethessék. Az EP az eredeti tervezetet támogatva egyebek között javasolja az innováció és a termékfejlesztés ösztönzését, a kisebb cégek lehetőség szerinti megjelenését külföldi piacokon (jelenleg csupán 8 százalékuk tevékenykedik székhelyén kívül más uniós tagállamban is), a költségek csökkentését, a kapcsolat- és hálózatépítést, valamint a forráshoz jutás könnyítését.

A parlament azt is szeretné elérni, hogy a tagországok kötelező érvénnyel hajtsák végre a jogszabály minél több elemét. Szorgalmazza emellett egy ellenőrző rendszer felállítását is "az Európai Bizottság és a tagállamok által megvalósított előrehaladás és végrehajtás nyomon követésére". Felhívta a figyelmet a jelentés arra is, hogy "a kisvállalkozói intézkedéscsomagot valamennyi kis- és középvállalatnak kell címezni, azonban sokféleségüket, egyediségüket és eltérő szükségleteiket is szem előtt kell tartani". Mivel a reform mögött jelentős politikai akarat van, így várható, hogy tavasszal pecsét kerül a törvénycsomagra - mondta Herczog Edit.

Az Európai Parlament plenáris ülése várhatóan márciusban szavaz a jelentésről.