Az adózókat két csoportba lehet sorolni - mondja a Piac & Profit kérdéseire válaszolva Vira Sándor adószakértő, az APEH volt főosztályvezetője, jelenleg független tanácsadó. - Az egyikbe azok tartoznak, akik, ha adózásról van szó(s ez legutóbb a Google kereső magyarországi keresési összesítései alapján az internetes is gyakran megesik), csak annak elkerülését ismerik. A másikba pedig azok, akik mindig mindent megpróbálnak jól csinálni, mégis folyton attól félnek, hogy hibáztak valahol.
Megfordul a bizonyítási kényszer
Bármelyik csoportba is sorolható az, akit az adóhatóság vizsgál, felfokozott pszichés állapotba kerül, és ilyenkor jól jöhet az adóhatóság nyelvét értő és beszélő adótanácsadó. Különösen akkor, ha vagyonosodási vizsgálatról van szó. Hiszen tudjuk, ekkor megfordul a bizonyítási kényszer, vagyis nem a revizornak kell bizonyítania, hogy a vizsgált adózó jövedelmet titkolt el, hanem az adózónak kell bizonyítania a feltárt jövedelmének a forrását.
Persze ennek ellenére előfordulhat - elő is fordult, hiszen példánk megtörtént eset -, hogy míg valakinél az adóhatóság 200 millió forint adózatlan jövedelmet állapít meg, a vizsgálat végére a szakértővel ennek fordítottját sikerül igazolni: vagyis 200 millió forint szabadon elkölthető, már leadózott többletjövedelmet. Ilyenkor az ellenőr nem tehet mást, mint visszavonul.
Igaz, az adóhatóság tavalyi statisztikája szerint a befejezett vagyonosodási vizsgálatok 70 százaléka mutatott ki hiányt, összesen 15,3 milliárd forint értékben, vagyis egy adózónál átlagosan 5,6 millió forint adókülönbözetet tártak fel, amelyhez hasonló összegű szankció (bírság és késedelmi kamat) is társul. Más megközelítésben: az úgynevezett megállapítások mintegy 90 százalékát az ellenőrzéseknek csak a 2-3 százaléka hozta, ami arra utal, hogy a revizorok inkább ott keresgélnek, ahol egyetlen alkalommal nagyobb összegű adóhátralékot tárhatnak fel. Ennek pedig a szakértő szerint ugyanúgy kisebb a visszatartó ereje, mint az akciókhoz köthető vizsgálatoknak, szemben a széles körben folyamatosan és alaposabban végzett ellenőrzésekkel.
Húzza az időt
Tény, hogy a vagyonosodási vizsgálat alá vont adózók többsége ügyvédje vagy adótanácsadója javaslatára módszeresen húzza az időt, és folyamatosan akadályozza az ellenőrzést. Ezért nem volt véletlen, hogy az APEH tavaly némi rátartással dolgozott, és még az év harmadánál már tízezernél is több vizsgálatot indított, hogy az év végéig biztosan befejezze a kormány által megkövetelt tízezres mennyiséget.
Arról, hogy az idén ismét több mint tízezer vagy ennél nagyságrendekkel kevesebb vagyonosodási vizsgálatra kerül-e sor, ellentmondásosak az információink. Van ugyanis az APEH-en belül, aki 13-14 ezer vizsgálatról beszél éves szinten, míg mások 3, maximum 4 ezerről, mondván, hogy az akció lezárult. De bármelyik lesz is a valóság, az biztos, hogy elsősorban azok számíthatnak a revizorokra, akik a közelmúltban nagy értékű ingatlanokat vagy ingóságokat - például drága személygépkocsit, értékes műkincset - vásároltak.
Jó hír a rosszban, hogy a vagyonosodási vizsgálat során lefülelt adózók ugyanúgy kérhetnek fizetési könnyítést vagy mérséklést, mint bárki más. A kérelmek elbírálása attól függetlenül történik ugyanis, hogy a fizetési kötelezettséget milyen típusú ellenőrzést követően állapították meg. A kérelmek egyedi elbírálása során az adóhivatal minden esetben mérlegeli, hogy az adó és a szankció azonnali, egyösszegű megfizetése mennyire veszélyezteti az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók megélhetését.
