Az MNB munkatársai nem keresnek meg telefonon ügyfeleket biztosítói, tőkepiaci megtakarításaik "biztonságba helyezése" érdekében és nem hívnak segítségül "rendőröket" sem az ügyfelek meggyőzésére - hangsúlyozták a közleményben.
Az MNB jelezte: ilyen megkereséseknél érdemes az ügyfél bizalmas adatainak megadása nélkül pontosító kérdéseket feltenni, gyanú esetén megszakítani a kapcsolatot és az ismert ügyfélszolgálati telefonszámokon, illetve a jegybank ügyfélszolgálatán érdeklődni. Azonnali gyanakvásra adhat okot, ha a telefonáló fenyegető hangnemet használ, miután az ügyfél bizalmatlan vagy nem hisz neki, illetve megtiltja a másokkal történő kommunikációt.
Ha egy ügyfél mégis pénzt küldött a csalóknak, érdemes azt is haladéktalanul bejelenteni a pénzügyi intézményénél. Az MNB minden esetben büntetőfeljelentést tesz a nyomozó hatóságnál, ha a nevével való visszaélés kapcsán károsultakról szerez tudomást - közölte a jegybank.
A kiberbiztonsági kockázatok megelőzésére, csökkentésére 10 állami intézmény, köztük az MNB és a pénzpiac szereplői KiberPajzs néven közös kommunikációs és edukációs kampányt folytatnak, továbbá elemzik a folyamatokat, lehetséges intézkedéseket az elektronikus pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek támogatására, védelmére. Az együttműködő hatóságok lépéseket tesznek a hívószám-hamisítás megelőzése érdekében is.
(MTI)
