Azt azonban, hogy végül hányan választották ezt az adózási formát, nem lehet tudni. "Mivel az ekhóra az adóhatóságnál (vagy valamilyen más hatóságnál) nem kell bejelentkezni, mindössze a kifizető felé kell annak alkalmazásáról nyilatkozni, az adóhatóság nem tudja (nem tartja nyilván), hogy Magyarországon eddig hányan alkalmazták az ekhót" - közölte a Pénzügyminisztérium az MTI-vel. A PM szerint a havi adó- és járulékbevallás teljes körűvé válása után - 2007. január 1-jétől - már havonta lesz információ az ekho szerinti közteherviselést választókról.

570 millió csupán

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás címen a PM tájékoztatása szerint 2006. május 31-éig összesen 569,9 millió forint befizetés érkezett, amelyből 198,3 millió forint a személyi jövedelemadó, míg 191,6 millió forint az Egészségbiztosítási Alapba, 180 millió forint pedig a Nyugdíjbiztosítási Alapba került. A júniusi adatokat a jövő héten hozza nyilvánosságra a PM.  

Mint ismert, az ekhót csak néhány szakmában - a művészettel, kultúrával foglalkozók és a tömegkommunikáció területén dolgozók - választhatják évi 25 millió forintos bevételig, feltéve, hogy az általános szabályok szerint közterhet viselő jövedelmük az adott évben eléri az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szeresét.

Mérték

A kifizetőnek az ekho alap után 20 százalékos adót kell fizetnie, amiből 11 százalék egészségbiztosítási, 9 százalék nyugdíjbiztosítási járuléknak minősül. A foglalkoztatottat az ekhóalap után 15 százalékos elvonás terheli, amiből 11 százalék személyi jövedelemadó (szja), 4 százalék pedig nyugdíjjárulék (kivéve, ha az illető nyugdíjas, vagy az adott évben a nyugdíjjárulékot a járulékfizetés felső határáig megfizette).

Az ekhós jövedelmeket a jövedelemkorláthoz kötött szja-kedvezményeknél figyelembe kell venni. A befizetett ekho alapján a magánszemélyek egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosultak.