A napokban benyújtott adócsomag egyebek mellett az unió e-kereskedelmi áfa reform implementációját is tartalmazza. Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának szenior menedzsere szerint erre lehetett számítani, hiszen az EU tagállamokban kötelezően alkalmazandó, úgynevezett e-kereskedelmi áfa csomagot már tavaly elfogadták.
Az e-kereskedelem áfa szabályainak módosításával az Európai Bizottság biztosítani kívánja az uniós és nem uniós vállalkozások közötti tisztességes versenyt, támogatja az áfa csalás elleni küzdelmet és megkönnyíti a határokon átnyúló e-kereskedelmet.
Az e-kereskedelmi csomag az eredeti tervek szerint 2021. január 1-jétől lépett volna hatályba, azonban a Covid-19 gazdasági hatásai miatt a bevezetésük 2021. július 1. napjáig tolódott. A magyar törvényjavaslat ezzel összhangban szintén erre az időpontra időzíti a változások hatályba lépését. Addig ugyan az érintetteknek még több, mint fél évük van hátra, azonban javasolt időben átgondolniuk a lehetőségeket és szükség esetén kidolgozni az új üzleti struktúrákat, az új adminisztrációs szabályokhoz szükséges lépéseket, fejlesztéseket - tette hozzá a szakértő.
Az egyik legjelentősebb változás, hogy 2021. július 1-től a harmadik országból rendelt termékek 22 eurós áfamentes határértéke megszűnik, ezáltal az áfa fizetés a 150 eurónál kisebb értékű küldemények importjánál egységessé válik. Ez a jogalkotók reményei szerint csökkenti az EU-n belüli kereskedők versenyhátrányát az olcsó dömpingtermékeket forgalmazó, elsősorban távol-keleti webáruház-cégekhez képest. Antretter Erzsébet szerint számítani kell arra, hogy innentől fogva az Unión kívüli kereskedők várhatóan európai raktárakból fogják intézni a kiszállításokat.
Emellett jövőre várhatóan megszűnik az EU-n belül működő webshopoknak az a lehetősége, hogy távértékesítés esetén bizonyos határérték alatt az eladó tagállamában, az ottani áfa mértékkel fizessék meg az áfát. Ezután - néhány kivételtől eltekintve kötelezően a vevő tagállamában, annak áfa mértékével kell teljesíteni az áfakötelezettséget. Ettől a visszaélések megszűnését, az áfacsalások megakadályozását várják a jogalkotók.
Szintén az áfacsalások elleni küzdelem indokolja az online piacterek, platformok bevonását az adózásba. Jelenleg az online piacterek üzemeltetője nem vonható felelősségre, ha a kereskedő a piactéren értékesített termék után nem fizet áfát. A tervezett új szabályozás viszont az online piactereket az értékesítési lánc köztes szereplőjének tekinti és bizonyos esetekben az áfát nekik kell megfizetniük.
Az adminisztráció csökkentés jegyében jövőre az Európai Unió tagállamaiban lehetővé válik, hogy a webshopok a saját országukban, a saját anyanyelvükön adjanak be bevallásokat a más országokban történő értékesítésekről, így nem lesz szükség más tagállamokban áfa regisztrációra és bevallásokra.
Az adatokat az értékesítő tagállama továbbítja a többi érintett tagállamnak. Ennek érdekében megtörténik a MOSS (Mini One Stop Shop – mini egyablakos ügyintézés) rendszer fejlesztése és hatókörének kiterjesztése egyablakos ügyintézéssé (OSS, One Stop Shop).
Harmadik országokból behozott, szállítmányonként legfeljebb 150 EUR belső értékű termékek távértékesítésére pedig az úgynevezett IOOS (Import One Stop Shop) rendszert alakítják ki.
Ezzel összhangban a törvényjavaslat bizonyos feltételekkel mentesíti az import áfa fizetési kötelezettség alól a termékimportot és kimondja, hogy ha az adóalany a Közösségen belüli távértékesítés utáni adófizetési és adóbevallási kötelezettségének az egyablakos rendszer alkalmazásával tesz eleget, a számla kibocsátása nem kötelező számára (kivéve, ha a vevő számlát kér).
