Azonban 40-50 éve már Magyarországon is létezik olyan hitel, ahol a bank a visszafizetés egyik biztosítékául a hitelezett ingatlanra jelzálogjogot jegyez be. Ez azonban nem azonos a fejlett országokban nyújtott jelzáloghitelekkel. Ott ugyanis a jelzáloghitelezés egy olyan komplex tevékenység, amelyhez a forrást hosszúlejáratú jelzáloglevelek kibocsátásával teremtik meg a bankok. Az így nyújtott hitelek általában szabadon felhasználhatók.

Magyarországon az 1997-ben hozott törvény teremtette meg annak az alapját, hogy elkülönült hitelintézet ilyen tevékenységet folytasson. Ezzel létrejöttek azok a jogszabályi keretek, amelyek azt biztosítják, hogy egy jelzálog-hitelintézet kellő prudenciával helyezze ki a pénzét. Ennek egyik leglényegesebb tényezője a hitelek mögött álló biztosíték. A törvény hatálybalépésének pillanatában pedig az állam megalapította az első, és sokáig az egyetlen működő jelzálog intézetet, a Földhitel és Jelzálogbankot (FHB).

A kereskedelmi bankok eddig nem éltek ezzel a lehetőséggel, mert úgy gondolták, nem éri meg a törvényileg minimumként előírt hárommilliárd forint alaptőkével egy ilyen intézményt létrehozni. Majd 2000-ben a kormány bevezetett egy új lakástámogatási rendszert az Otthonteremtő Program keretében. S mivel bizonyos összeghatár alatt a lakosság kevésbé kamat-érzékeny és a kereskedelmi bankok egyszerűbb hitelminősítési módszerei, kiterjedt fiókhálózata kompenzálni tudták az FHB által kínált olcsóbb hitelt. Az idén szeptembertől azonban megváltozott a helyzet…
(Folytatás a Piac és Profit hamarosan megjelenő októberi számában!)