Sarkozy közvetlen kapcsolatfelvételre készül
Hu Csin-taóval

Fotó: flickr

Az Európai Unió állam- és kormányfői a múlt heti EU-csúcson állapodtak meg arról, hogy az euróövezeti mentőalap, az úgynevezett EFSF forrásait egy külső támogatási alap létrehozásával is növelni kívánják. Az alaphoz már meg is kezdődött az „önkéntesek" toborzása, az első helyen Kína áll. Az EFSF-mentőalap igazgatója, Klaus Regling e célból a múlt hét végén Pekingben folytatott tárgyalásokat, Nicolas Sarkozy francia elnök pedig bejelentette, hogy - ugyancsak ennek érdekében - közvetlen kapcsolatfelvételre készül Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai államfővel.

A Német Iparszövetség (BDI) elnöke, Hans-Peter Keitel a Der Spiegel hétfői internetes kiadásában óvott attól, hogy az EFSF megerősítéséhez remélt támogatás fejében bármilyen politikai engedményt tegyenek Kínának. Arra figyelmeztetett: súlyos hiba lenne, ha az euróövezet stabilizálása azáltal erősödne, hogy ezzel párhuzamosan növekszik a kívülről való politikai befolyás. Keitel hangsúlyozta: Európának kell annyi politikai öntudattal rendelkeznie, hogy önerőből törekszik a válságból való kilábalásra.

Juncker nyugtat
Fotó: flickr

Az ezzel kapcsolatos félelmeket igyekezett csillapítani Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezeti országok csoportjának nem hivatalos vezetője. Az ARD német közszolgálati televíziónak nyilatkozva Juncker annak a nézetnek adott hangot, hogy az általa szuperhatalomnak nevezett Kína közreműködése egyáltalán nem szükséges. Ha mégis sor kerülne rá, az EU semmifajta politikai ellenszolgáltatásra nem hajlandó - mondta a luxemburgi kormányfő, aki szerint az eurózóna külső segítség nélkül is képes lesz úrrá lenni a válságon. Hozzátette ugyanakkor, hogy az esetleges kínai közreműködésnek lenne értelme, az ázsiai ország ugyanis hatalmas fölöslegeit Európában ruházhatná be. Egyúttal Juncker kijelentette azt is, hogy a Kínai Népköztársaság ezért semmilyen politikai ellenszolgáltatást nem remélhet.

Költségvetési unió kellene

Wolfgang Schäuble  

Fotó: flickr

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a Financial Timesnak (FT) nyilatkozva azt mondta: az euróövezeti válság megmutatta, hogy a közös monetáris politika mellett a valutauniónak költségvetési unióra is szüksége van. A londoni gazdasági napilap hétfői számában ismertetett interjúban a pénzügyminiszter kijelentette: az egymás költségvetési ügyeibe történő beavatkozás az az út, amelyet az eurózónánakk követnie kell. Elismerte ugyanakkor, hogy ez „hosszú és nehéz út” lesz. Schäuble szerint az európai szintű harmonizált monetáris politika mellett – amelyet az Európai Központi Bank (EKB) testesít meg – erősebb intézményekre is szükség van, amelyek a közösen elhatározott finanszírozási politika végrehajtását felügyelik. „Ezt hívom költségvetési uniónak”, mondta, hozzátéve: „nagy lépéseket kell tennünk ennek megvalósítása felé” A német pénzügyminiszter szerint ez nem volt lehetséges az 1990-es években, az euró alapításának idején, de „a válság azt mutatja, hogy szükségünk van erre”. A válságok ezért jelentenek egyben lehetőséget is, „olyasmiket valósíthatunk meg, amiket válság nélkül nem tudnánk” – tette hozzá.