A kormányfő egy korábbi beszédében, mint valós igény, jelölte meg 500 ezer vendégmunkás Magyarországra hozását. Ezt alapozta meg a parlament különböző törvényekkel, amelyekkel könnyebbé válik a vendégmunkások behozatala, illetve a küldő országok köre is szélesebb lett.
Első kontingensük (10 ezer fülöp-szigeteki munkás, valamint 600 indiai teherautósofőr) érkezése még idén várható. Közben épülnek a lakóparkok, konténer városok is az érkezőknek. Az, hogy ez milyen társadalmi hatásokkal jár, különösen azokon a településeken, ahova nagyobb számban érkeznek, nem témája jelen elemzésnek.
A fő kérdés ugyanis az: valóban szükség van-e ennyi vendégmunkásra (különösen a korábbi migráns ellenes kampányt érdemes visszaidézni: elveszik a munkahelyeket, segélyezni kell őket, sok a bűnöző körükben stb.), vagy ez megoldható hazai forrásokból is. Ehhez érdemes megnézni a KSH adatait. Eszerint 2022-ben 284 ezer fő potenciális munkaerő tartalék (valós munkanélküli) volt hazánkban.
Ők dolgoznának, de kisebb-nagyobb segítségre van szükségük a munkába álláshoz. Emellett közel 1 millió 300 ezer fő volt gazdaságilag nem aktív (tanult, tartós beteg stb.). Ezek egy része valójában már ma is dolgozik (például az egyetemisták/főiskolások a tanulás mellett, diákok a nyári szünetben). Vagyis a hazai források biztosítani tudnák a hiányzó munkaerő jelentős részét, ráadásul a keresetük itthon maradna, a hazai gazdaságot erősítve.
