Az adatok alapján a legnagyobb arányban Szabolcs-Szatmár-Beregben és Nógrádban van szabadon elérhető munkaerő, majd Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés és Somogy következik. Meglepő talán, de a fővárosban is az érintett népesség 3 százaléka is munkát keres. A legkedvezőbb a helyzet ez alapján Veszprém vármegyében.
Ugyanakkor abszolút számban Szabolcs-Szatmár-Bereg csak Budapest után következik (közel 34 ezer fő), majd Borsod-Abaúj-Zemplén (32 ezer fő), Pest (23 ezer fő) és Hajdú-Bihar (19 ezer fő) a sorrend. Vasban, Veszprémben, Komárom-Esztergomban és Tolnában (4-6 ezer fő) van a legkevesebb munkanélküli. Látható, hogy a Debrecen túlsúlyára építő iparosítás nem felel meg az ország érdekeinek.
A multinacionális cégek betelepülésének támogatására a kormány 2010-2022 között 966 milliárd forint támogatást adott egyedi kormánydöntéssel (emellett a már betelepültek jelentős egyéb fejlesztési forráshoz is jutottak pályázati formában). A hazai munkaerő képzésére (átképzés, továbbképzés, általában véve a felnőttképzésre) ehhez képest morzsák jutottak a kormánytól. A képzések legnagyobb „szponzora” az EU volt 2010 után, illetve, amig erre kedvezményeket kaptak, a hazai vállalkozások is áldoztak erre.
Az már egy másik kérdés, hogy az EU források mennyire voltak képesek a vállalkozások számára is hasznos munkaerőt képezni, illetve milyen okok akadályozták a hatékonyabb pénzköltést.
Összességében a KSH adataiból egyértelműen kiderül, hogy az országnak nincs szüksége a külföldi munkaerő nagymértékű bevonására (a tervezett létszám a vállalkozásoknál a jelenleg foglalkoztatottak 20 százaléka), mivel az nagyrészt hazai forrásból is fedezhető.
